Egy számomra kedves könyv bevezető gondolat sorait szeretném nektek ebben a bejegyzésemben bemutatni. 1985-ben kiadott Állatkedvelők kézikönyve címet kapó könyv sorai mit sem vesztettek értékükből.
„Azt
hiszem, nem azért szeretjük az állatokat, mert nagyobb szeretetet
kapunk tőlük, ez legföljebb tovább táplálja érzelmeinket. Nem
is csak gyöngébb iránti szánalomból: egyébként is az ember ma
hogy merhetne szánalomról beszélni, ha széttekint a világ vérző
térképén? Háláról még kevésbé, noha az állatoki
felbecsülhetetlen szolgálatokat tettek az embernek a történelem
során. Gondolom ne is keresgéljünk tovább a sok számba vehető,
racionálisok között, mert ezek alatt, nagyobb mélységben működik
az érvényes válasz: az állat – s a növény – az utolsó
kapocs, mely az embert a természethez fűzi. Az eleven világhoz,
melybe kérve-kéretlenül beleszületett, s amely a keze nyomán
lassan felismerhetetlenné torzul. Az állat szeretete: jelképes
tiszteletünk az élet iránt” – vallotta Déry Tibor állatokról
szóló egyik írásában (Szótlan barátaink, Natura, 1971)
Konrad
Lorenz Nobel-díjas kutató az állattartás lehetséges buktatóira
is felhívja a figyelmet. A Salamon király gyűrűje c. könyvében
(Gondolat, 1976) így kezdi az Állatok, károk, bosszúságok c.
fejezetet: „Hogy miért mesélek mindjárt az elején az állatokkal
való együttélés árnyoldalairól? Mert annak mértéke, hogy ki
mennyire kész elviselni ezeket a nehézségeket, ki mekkora
áldozatra hajlandó, egyúttal mértéke annak is, hogy mennyire
szereti az állatokat.” Persze nem mindegyik állat szeretőifjú
fogja oly fékezhetetlen kíváncsisággal belevetni magát az
állattartásba, mint Lorenz. Bizonyára szülei sem lennének olyan
türelmesek és megértőek, mint az altenbergi diák szülei voltak,
amikor a csemetéjük házi állatkertjének lakóitól elszenvedett
károkat felfedezték. Sok állatfajt – például az ifjú Lorenz
majmát – ma már nem is gondozhatná a lakásban.
-Miért
ne tarthatnék majmot odahaza?- verhetné fel erre bármelyik ifjú
olvasom. Ma már veszélyeztetett vadon élő állatfajokat szigorú
törvények védik. Lorenz ifjúkorában még nem volt nemzetközi
állatvédelmi megállapodás a majmok, ritka vadmacskafélék,
trópusi madárritkaságok és hüllők fogságában való
tartásáról. Azóta Magyarország is csatlakozott a ritka
díszállatok kereskedelmét tiltó washingtoni egyezményhez, s így
most már csak állatkertek szerezhetik be – egyre korlátozottabban
– ezeket a kipusztulástól megmenti kívánt állatfajokat. A
fogságban való tartás tilalma, illetve engedélyhez kötöttsége
vonatkozik az 1982-ben hozott új természetvédelmi törvényünkben
felsorolt valamennyi védett állatfajra, így az emlősök közül a
korábban odahaza is gyakran tartott sünre, mókusra, pelékre, az
azelőtt kalitkában gondozott erdei énekes madarakra (szinte
valamennyi hazai madárra) a kétéltűek mindegyik hazai
képviselőjére, (tehát a gőtékre, békákra egyaránt),
ugyancsak az összes nálunk előforduló hüllőre) vagyis
valamennyi kígyó és gyíkfajra, valamint a mocsári teknősre). A
halak közül védett az apró termeténél fogva szobai akváriumba
is alkalmas lápi póc, valamennyi csíkfajunk, a fehér foltú küllő
és a selymes durbincs. Ezeket a védett fajokat természetesen
állatkereskedéseink sem árusíthatják.
-Hát
akkor mi az, amit tarthatunk, amit mi figyelhetünk meg
odahaza?-kérdezheti az olvasó
No,
azért az állatkedvelők szenvedélye számára még sok érdekes,
szeretetre méltó, sok lebilincselő megfigyelést nyújtó állat
kedvenc marad, amelyeket nemzedékek hosszú sora óta fogságban is
sikerrel tenyésztenek, vagy külön állattenyésztő telepeken
szaporítva, onnan juttatnak el az állatkereskedőkhöz.
Állományukat többnyire régóta már csakis az ember gondos
tenyésztő munkáját tartja fenn. Persze egy lelkes ifjú
természetbarát számára már az a sok különös megjelenésű és
érdekes életmódot folytató, nem védett kis vízi szervezet
(búvárpók, hidrák, tegzesek, víziskorpiók, tócsarák, stb..)
is temérdek megfigyelni valót szolgáltat, amelyet például a
haleledel gyűjtés közben a hálóba kerítve, kis befőttes
üvegekbe helyezve tanulmányozhat otthon.
A
legtöbb kisgyermek figyelmét megragadják az állatkereskedések
kirakatának élő „játékszerei”. Az állatok megfelelő,
rendszeres gondozására azonban csak bizonyos életkoron túl
alkalmasak a gyerekek. (1.táblázat)
Hány
éves gyerekeknek alkalmas
|
|||
| Az állat neve | Az állat élettartama (év) |
Figyelésre,
dédelgetésre
|
Személyes gondozásra |
| Kisemlősök | |||
| Aranyhörcsög |
2-3
|
4-6
|
6-8
|
| Tengerimalac |
6-8
|
3-5
|
6-8
|
| Fehér egér |
2-3
|
6-8
|
10-12
|
| Díszmadarak | |||
| Hullámos papagáj |
18-20
|
6-8
|
9-10
|
| Kanári, rizspinty |
8-15
|
6-8
|
10-11
|
| Egzotikus díszpintyek |
6-12
|
8-10
|
12-13
|
| Különféle törpe és nagy papagájok |
20-40 sőt több
|
10-12
|
13-14
|
| Akváriumi halak |
2-10
|
Minden korban
|
9-11
|
| Kétéltűek | |||
| Békák |
10-20
|
6-8
|
8-10
|
| Axolotl |
15-25
|
8-10
|
10-12
|
| Hüllők | |||
| Ékszerteknős |
15-25
|
6-8
|
9-10
|
| Görög teknős |
20-30
|
9-10
|
11-12
|
| Macskák | |||
| Egyszerű házi macska |
12-15
|
5-8
|
8-10
|
| Hosszú szőrű díszmacska fajták |
12-15
|
6-8
|
10-12
|
| Kutyák | |||
| Kis termetű fajták |
12-14
|
6-8
|
8-10
|
| Közepes termetű fajták |
12-14
|
7-9
|
9-10
|
| Nagy termetű fajták |
12-14
|
10-12
|
14-15
|
Szóljunk
végül a nekünk kiszolgáltatott „szótlan barátként” vállalt
felelősség kérdéséről. Aki érző, eleven állatot vesz
magához, annak kötelessége azt a fogva tartás legmegfelelőbb
feltételei közt életben tartani, nevelni, rendszeresen gondozni.
Ha valami ezt megakadályozná, az állatot és a felszerelést
ajándékozza oda ( ha tudja, adja el) olyan állatbarátnak, aki
annak további gondozását örömmel vállalja. Ha azonban olyan
értelmes, gazdájához ragaszkodó állatról van szó, mint amilyen
a családi falkához tartozó kutya, ezt a megoldást is csak szükség
esetén válasszuk.
Az,
hogy ki milyen állatot szerez magának, több körülménytől is
függhet. Így többek közt attól is, hogy ki mennyi fáradozást
hajlandó naponta állat kedvencére szánni, vagy a lármás
szobatárshoz kinek milyen jók vagy rosszak az idegei; ki meddig van
távol az otthonától és így tovább.
A sikeres állattartáshoz nem elég a puszta lelkesedésünk, az állat szerető szívünk, ha a kedvenc gondozásához szükséges alapismeretek már előre nem sajátítjuk el, hogy ezzel a kedvünket szegő bosszúságot, szomorú kudarcokat eleve elkerüljük. Ma már valamennyi állat tartó kedvtelés kinőtt a tudományos ismeretre fittyet hányó dilettánság korszakából.
A sikeres állattartáshoz nem elég a puszta lelkesedésünk, az állat szerető szívünk, ha a kedvenc gondozásához szükséges alapismeretek már előre nem sajátítjuk el, hogy ezzel a kedvünket szegő bosszúságot, szomorú kudarcokat eleve elkerüljük. Ma már valamennyi állat tartó kedvtelés kinőtt a tudományos ismeretre fittyet hányó dilettánság korszakából.
Kívánok
valamennyiüknek igaz szívből jó egészséget és szótlan
barátaink szerezte megannyi szép élményt!"
Állatkedvelők
kézikönyve Lányi György

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése