Hulladékgazdálkodás változás!

 A klímaváltozás immár a mindennapjainkban is érezteti hatását, lassanként például eltűnnek az eddig megszokott évszakok hazánkban. Klímánk védelme, bolygónk jövője szempontjából tehát kulcsfontosságú, hogy egyebek mellett csökkentsük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású gázok kibocsátását. Ennek eléréséhez az Európai Unió a többi között azt a célt tűzte ki, hogy a tagállamoknak 2023. december 31-ét követően az élelmiszer-hulladékok szelektív gyűjtését is biztosítaniuk kell a háztartások számára. Ezáltal újabb jelentős lépést teszünk a jövő hulladékgazdálkodása, és így a körforgásos gazdaság megvalósítása.

57 millió tonna, fejenként 127 kg – évente ennyi élelmiszer-hulladékot termelünk az Európa Unióban az Eurostat tavaly novemberi jelentése szerint. Ennek mintegy 55 százaléka a háztartásokban keletkezik, ami egy főre vetítve 70 kg-ot jelent. Magyarországon kedvezőbb a helyzet e tekintetben: fejenként átlagosan „csupán” 65,5 kg – a teljes lakosságra vetítve csaknem 635 000 tonna – élelmiszer-hulladékot dobunk ki egy évben.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nébih adatai javuló tendenciát mutatnak: a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége ugyanis öt év alatt 33,1 kg-ról 25,2 kg-ra mérséklődött. Az élelmiszer-pazarlás mértéke tehát 24 százalékkal csökkent a háztartásokban 2016 és 2021 között. Az összes lakossági élelmiszer-hulladék csaknem kétharmada azonban jelenleg kommunális hulladékká válik. Fontos tudatosítanunk, hogy ezek a szerves anyagok is metánt, azaz üvegházhatású gázt bocsátanak ki lebomlásuk során, vagyis tovább növelik a környezeti terhelést. A klímavédelem szempontjából kulcsfontosságú tehát, hogy ennek a hulladéktípusnak is a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük a volumenét, egyúttal hasznosításának a feltételeit is kialakítsuk.

Mindennek, egyúttal az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak az elérése érdekében az Európai Unió a többi között azt a célt tűzte ki, hogy a tagállamoknak 50 százalékkal csökkenteniük kell az élelmiszer-hulladékok mennyiségét 2030-ig. Továbbá 2023. december 31-ét követően egyebek mellett e hulladéktípus szelektív gyűjtését is biztosítaniuk kell a háztartások számára.

Az élelmiszer-hulladékok begyűjtésével és feldolgozásával újabb jelentős lépést teszünk majd a jövő hulladékgazdálkodása, és így a körforgásos gazdaság megvalósítása felé. Ennek köszönhetően ugyanis nem csupán a kommunális, azaz a vegyes hulladékok kezelése és ártalmatlanítása válik könnyebbé. Még ennél is lényegesebb, hogy az élelmiszer-maradékokból jó minőségű humuszt nyerhetünk, valamint a biogázüzemek a bomlásuk során keletkező metángázt számos területen hasznosítható biometánná alakíthatják át. Érdemes kiemelni a milánói tapasztalatokat, amelyeket tavaly ismertetett a Humusz Szövetség. A csaknem 1,4 millió lakosú olasz nagyvárosban 2012 óta, tehát immár tizenegy éve működik az élelmiszerhulladék-begyűjtési rendszer, és kiváló eredményeket értek el. 28 kg-ról 95 kg-a nőtt az egy főre jutó összegyűjtött élelmiszer-hulladék éves mennyisége 2011 és 2015 között. Ez 2019-ben elérte a 110 kg-ot, vagyis az uniós átlag majdnem hatszorosát, míg azóta évente átlagosan 130 000 tonna élelmiszer-hulladékból készítenek komposztot, illetve biogázt. Ezzel párhuzamosan pedig a szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége is számottevően növekedett.

Forrás

Rozmaring

Az árva csalán félék családjába tartozó Rosmarinus nemzetség növényfaja.

    A rozmaring segít légzőszervi- és megfázásos megbetegedések esetén, amit köptető és enyhén gyulladáscsökkentő hatásának köszönhet. Nátha ellen is hatékony.  segíti a vérkeringést, ezáltal felmelegíti az izmokat és a szerveket, aminek hatására el tud lazulni az izomzatunk.

    Ezeken kívül számos olyan keserű anyag is megtalálható benne, melyek jótékonyan hatnak az emésztőrendszerünkre, továbbá elősegítik a telítettségérzés kialakulását. A rozmaringsav is ide sorolható, aminek többek közt vírus- és baktériumölő, illetve gyulladáscsökkentő hatása van.

A rozmaringolaj

    A rozmaringolaj kellemes fenyőillatot kölcsönöz a szappanoknak, krémeknek, géleknek és parfümöknek. Sűrű, bokros növény, gyökere elágazó, levelei pedig tűszerűek és rendkívül kellemes illatúak. A rozmaring félig télálló növény, gyakran előfordul, hogy az az évben ültetett palánta télen kifagy, de az egyre melegedő klímánkban és egy kis téli védelemmel (takarjuk be a növény tövét) ma már sikeresen termeszthető hazánkban is a rozmaring, sőt óriási bokorrá is tud fejlődni a kertünkben.

A rozmaring szaporítása

    Ez a növény könnyen termeszthető a kertben és virágcserépben egyaránt. Tetszetős és illatos leveleinek köszönhetően a rozmaring jól mutat az udvaron egy gyógyfüveskert részeként is. Mivel termesztése igen könnyű, gyakran ajánlják kezdő kertészeknek. A rozmaring dugványról, vagy magvakkal szaporítható. Ha a magvakat akarjuk elvetni, előbb áztassuk vízbe őket néhány órára. Legjobb, ha előbb bent ültetjük el a magokat 6-8 héttel a fagy beállta előtt, hogy felgyorsítsuk a csírázási folyamatot.

    Szórjuk szét könnyedén a magvakat egy jó vízelvezetésű virágtartóba, kedvező közegbe, öntözzük meg őket, és tartsuk száraz, hűvös helyen. Miután kihajtanak, tegyük őket napos helyre, de ne azonnal, szoktassuk a növényeket fokozatosan a teljes vagy részleges napfényhez. Ha dugvánnyal szaporítjuk a növényt, akkor vegyünk egy egyéves, egészséges szárat, mártsuk gyökereztető hormonba, majd ültessük cserépbe. Amikor a gyökérzet kifejlődik, átültethetjük végleges helyére.

Mikor szedhetjük a rozmaring hajtásait?

    A növény leveleit folyamatosan szedhetjük, amíg a rozmaring növekszik. Húzzuk le a „tűket” a szárról, majd aprítsuk fel, mielőtt felhasználjuk. A rozmaring könnyen szárítható és fagyasztható. Fagyasszunk le egész ágakat, és amikor szükség van néhány levélre, húzzuk végig két ujjunkat az ágon, ezáltal leszakítva a szükséges mennyiségű levelet.

Rozmaring tea fejfájásra

    Migrén kezelésére vagy annak megelőzésére  kortyoljunk el egy csészényi rozmaring teát. Egy kávéskanálnyi szárított vagy friss rozmaringhoz adjunk 2,5 dl forró vizet (nem kell együtt főzni), takarjuk le, majd 15 perc múlva szűrjük le. Ne feledjük, hogy a gyógyteák készítéséhez ne használjunk fém eszközöket. Naponta fogyaszthatjuk, de hosszútávon rendszeres használata nem javasolt, ahogy várandós és szoptatós anyukáknak sem ajánlott.

Rozmaring tea korpás hajra

    A rozmaring hatóanyagai erősítik a hajat is. Ha az előzőnél erősebb rozmaring teát főzünk, és azzal öblítjük le a hajunkat hajmosás után, majd hagyjuk hatni 20-30 percig, azzal a korpának is búcsút mondhatunk.

Frissítő rozmaringos fürdő

    A rozmaring élénkít, fájdalomcsillapító és izomlazító hatású is, érdemes egy fárasztó nap után rozmaringos fürdőt vennünk.

Jótékony hatásai:

• Gazdag antioxidáns forrás, gyulladáscsökkentő hatású 
• Erősebbé teszi az immunrendszert, javítja a vérkeringést
• Segíti az emésztést --> étvágy javító, gyomorgörcs, puffadás és székrekedés ellen is kiváló 
• Javítja a memóriát, koncentrációt
• Védi az agy egészségét: a benne lévő antioxidánsok segítenek megelőzni az ideg sejtek pusztulását, jelentősen gátolja az öregedést 
• Elősegíti a szem egészségének fenntartását 
• Ízületi gyulladás, hátfájás, köszvény, menstruációs fájdalmak, fejfájás csökkentésében is hatékony

Forrás

Pitypang méz és Ibolya dzsem

A tavasz legszebb pillanata mikor a virágok elkezdenek nyílni, megtöltik az ember lelkét minden széppel. Édes illatok, zümmögnek a méhek, szivárvány színeiben pompázó udvar. A hóvirág mellett az ibolya és a pitypang ami elsősorban eszünkbe jut.

Nem olyan rég csalakoztam egy Facebook csoporthoz, ahol számomra nagyon sok érdekesség olvasható. Az ehető vadnövények

csoportban rengeteg információt, tanácsot olvashatnak a tagok. Itt talaltam rá az ibolya dzsem receptjére is, ami a mindmegette oldalán is olvasható. Első próbálkozás alkalmával a színét nem tartotta meg, áttetsző lett. Majd megtudtam a csoportban, az lehetett a hiba, hogy nem hagytam elég ideig azni az ibolyát. Az alábbi képen a mindmegette receptje tekinthető meg

Az ibolya dzsem számomra inkább egy különleges ízű zselé, ami süteményekhez kiváló. (kipróbáltuk).

  A másik ami szintén a csoportnak köszönhetően lett kipróbálva, az a pitypang méz. Szintén egy egyszerűen elkészíthető, különleges ízvilágú recept. Eddig én csak teával fogyasztottam, de nagyon finom. RECEPT

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

Multicégek műanyag szennyezése

Nem olyan rég újra a kezembe került egy újság, ami idén januárban jelent meg, melyet egyetlen oldala miatt tettem félre. Hozzá teszem, hogy az olvasottak alapján írom most le a véleményem, illetve amellett, hogy törekszem a műanyag felhasználás kiszorítására, töredelmesen be kell vallanom: igen, én is elcsábulok néha és veszek egy egy üveg coca cola-t. (de, ha már megveszem nem hajigálom szét, hanem megfelelő módon szortírozom, dobom el)

Már a főoldal is azt tudatja az olvasóval, ami a cikk lényege röviden és tömören: a multicégek tele szemetelik a földet! Utalnak ezzel a PET - palackok nagy mennyiségű gyártására. Ezeknek a műanyagoknak a lebomlási ideje több, mint 400 év. Az elmúlt évek ígéretei ellenére továbbra sem csökkentették az eldobható műanyagok mennyiségét. Ezt a tényt én is így látom. A Földet elárasztó műanyag szemét nagy részét globális globális multicégek termelik. Semmivel sem kevesebb a boltok polcaira kerülő palackok száma a nemzetközi nagyvállalatok hangzatos ígéretei ellenére sem. Pedig (mint íródott) ezeknek az eldobható műanyagoknak a lebomlási ideje több, mint 400 év!!!

Néhány adat a szennyezéssel kapcsolatban. A Break Free From Plastic mozgalom jelentése alapján a világ legnagyobb műanyag szennyezőinek listájának élén olyan nemzetközi multicégek állnak, mint a coca cola, a Pepsi és a Nestlé. 51 ország, 484 szemétszedését követő márkavizsgálat alapján határozták meg.

Egy másik hasonló lista élén (melyet a Forbes készített) szintén a Coca Cola az éllovas.

Ez évi 3 millió tonna, vagyis percenként 200 ezer darab műanyag gyártását jelenti. (Ami csak a Coca Cola palackokat illeti)

Bea Perez a vállalat fenntarthatósági vezetője a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy nem tervezik a csomagolások megváltoztatását. Nemes egyszerűséggel az egyszeri emberre, a vásárlókra hárítja ennek miértjét. Be Perez elmondása szerint az emberek ragaszkodnak a jelenlegi műanyag palackokhoz, a visszazárhatóság és a könnyű súly miatt. Hozzá tette a Coca Cola érzékeli a problémát, de (újfent a vásárlókra hárítva/hivatkozva) a vevők nagyobb része tart igényt a klasszikus műanyag palackokra, nem törődve a környezet szennyezéssel. (Elnézve a közvetlen és a lakhelyemtől távolabb eső területeket, igen van benne igazság, mert nem kevesen nem törődnek a környezet szennyezéssel, hihetetlen gusztustalanul tudnak szemetelni az emberek) Bea Perez szerint a műanyagok gyártásának leállításával vevőket, azaz nagy mennyiségű profitot veszítenének. Vagyis számukra a haszon szerzés sokkalta fontosabb, mint az általuk is belátott probléma kezelése.

A magyar kormány azt szeretné, ha nem az emberek, hanem a klímarongálók fizetnék meg a klímasemlegesség árát.

Feltételeket szabott a kormány

Klímavédelmi akcióterv

A magyarok 92 százaléka támogatja, hogy hazánk 2050-re klímasemleges legyen. Ez derült ki abból a klíma politikai kérdőívből, amelyet több, mint 200 ezren töltöttek ki. Magyarország az Európai Tanács decemberi ülésén támogatta a klíma semlegesség elérését 2050-re, de ehhez 50 ezer milliárdra lenne szükség. Ezért a magyar kormány feltételeket szabott: A kiadások jelentős részét a legnagyobb szennyező, klíma rongáló országok és nagy vállalatok fizessék. A családok energia-és élelmiszerköltségei ne emelkedjenek. Ne a felzárkozó országoknak járó kohéziós alapokból vegyék el és csoportosítsák át a pénzeket klímavédelmi célokra. Az atomenergia része legyen a klímaproblémák megoldásának.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban már elmondta: A kormány kidolgoz egy klíma- és környezetvédelmi akciótervet konkrét intézkedésekkel: A városi közlekedésben csak elektromos buszokat lehessen forgalomba állítani. Minden illegális szemétlerakóhelyet meg kell szüntetni. Mentesíteni kell a folyókat a műanyag palackoktól.

Szívből remélem, hogy ezek nem csak üres szavak, hanem tények, valós tervek. Roppant mód elgondolkodtató, hogy míg egyesek az embereket hibáztatják a környezetszennyezésért, míg a valódi szemetelő multicégeket nemes egyszerűséggel figyelmen kívül hagyják. A multik a tömeg gyártással és a haszon szerzés szem előtt tartásával hibáznak, míg az ember a szemetelés tovább fokozásával. Ezalatt értem, hogy nem csak a kormánynak és a multiknak kell tenni a klímáért, hanem az emberiségnek is. Amíg nem áll le a műanyag gyártás, addig a szelektív hulladék gyűjtés már fél siker. És egyben nem azt mondom, hogy ne vásároljon soha olyat ami műanyagban van. Egyrészt (sajnos) a mai mű világban ez sok terméknél szinte kivitelezhetetlen, másrészt vannak olyan műanyagok amik újra felhasználhatóak otthon körül. Tehát a szelektív hulladék gyűjtés mellett az újrahasznosítás is egy hosszabb távú megoldásnak bizonyul. Nem, nem kell felhalmozni, gyűjtögetni, hogy porosodjon, aztán majd egyszerre legyen kihajigálva valahol az út szélen. Csak a józan paraszti eszünket használva belátni, hogy a civilizált ember oda nem .... ahol eszik. Tehát, ha megkívánja azt ami műanyagban van, megveszi, ne oda dobja, ahol éppen puffan! Ne ott dobja el, ahol épp a legkényelmesebb! Ameddig elbírta vinni, míg teli volt a palack, tovább is tudja vinni, ha már üres....

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

A műanyagmentes hónapon túl...

Már kellően az augusztusban járva még mindig aktuálisnak érzem a témát. A műanyagmentes júliussal kapcsolatban már készült egy bejegyzésem. Bár láttam, hogy ebben a témában poszt dömping volt. Mindenkit foglalkoztatott egy bizonyos szinten ez a téma. Néhány bejegyzést el is olvastam és amikben az olvasottak alapján teljes mértékben egyet értettem:

• Miért csak egy hónapra jut eszünkbe? Egy hónap csak 28 - 31 napos. míg az év 365 (366) napos, így egy havi mentességet tekintve az évnek ez csak egy töredéke.
• A már felhalmozódott műanyag, hirtelen kidobás helyett (mert műanyagmentes július van) ugyanúgy alkalmazhatnánk, újrahasznosítás néven. Hisz, ha már haza hoztuk a nejlon zacsiban az akármit a boltból, de otthon áttennénk másba, a zacsi még elhasználható, más egyéb tárolójaként. (Vagy ne adj isten kaki zacsinak kutya sétáltatáskor, csipesz tartónak....)
• Ne a hálón légy környezettudatos!!! A házad táján tégy rendet, ha otthon is alkalmazod a környezetbarát megoldásokat, úgy hitelesen tudsz mesélni, ötletelni a hálón.
• A szelektív hulladékgyűjtés is környezettudatos és fontos!
• Ne szemetelj, az is környezettudatos és fontos!
• Nem! Nem bomlik le pár nap alatt a műanyag! Akkor se, ha a kertben elásod, akkor se, ha a vízbe dobod! A műanyag palack lebomlási ideje 450 év, a műanyag zacskóé 200 - 1000 év, a habosított műanyag poháré 50 év!!

Ez a bejegyzés azért készült el, hogy egy picit át lássam mennyire is vagyok műanyag felhasználó. Amit előző bejegyzésemben már említettem a kezdeményezés előtt is volt néhány olyan praktika ami az újrahasznosításnak felel meg és az egész család alkalmazza. Nekünk nem kellett kezdeményezés, csak az, hogy a saját érdekünkben kevesebb szemetet termeljünk, amit lehet újra felhasználjunk.

Ilyen lépés volt pl.: 

• a saját többször használatos kulacs, 
• a csapvíz ivása, 
• éthordó használata, 
• a megmaradt tejfölös-, margarinos-, fagyis dobozok újrahasznosítása (ételek tárolására és paprika, paradicsom palánták nevelésére is alkalmas), 
• sütemények nem boltban vásárlása → otthoni elkészítése, 
• folpack helyett a már említett dobozokat használom az étel tárolására a hűtőben(szerencsére több méretben van), 
• néhány tisztítószert ecettel helyettesítek. 
• Mivel van egy kis kertünk, ezért lehetőségünk van saját, szezonális gyümölcsöket, zöldségeket enni, 
• a tyúkjainknak hála van friss tojás is. (Emellett pedig tudtukon kívül segítenek abban is, hogy szelektíven gyűjtsük a hulladékot és a mű trágya helyett valódi komposztot tudunk gyártani). 

Viszont mivel a kezdeményezés (az én értelmezésemben) a műanyag zacskókra fektette a hangsúlyt (ha nem így van, kijavítani ér!) készítettem egy táblázatot, a műanyag zacskók felhasználásával kapcsolatban. Bár 5-en vagyunk a családban, mégis úgy döntöttem, hogy a táblázatot úgy töltöm ki, ami csak rám igaz. Bár tudom, hogy kb.-ra mennyi az annyi, de kíváncsiságból végig játszottam ezt a hónapot. A bejegyzés is erre épül, mert szerettem volna veletek Olvasókkal ezt megosztani.

Katt a képre a nagyobb megtekintésért

A táblázat szerint: (31 nap/hány alkalommal lett használva)

1. nem használtam műanyag zacskót (textilt, vásznat....) → össz.: 31/21
2. csak saját műanyag zacskót használtam (pl.: kutya sétáltatásnál) → össz.: 31/10
3. adtak a boltban műanyagot → össz.: 31/9
4. többször használatos műanyagot használtam (éthordó, kulacs)* → össz.: 31/31-19* csak a kulacsot

*van, hogy a kiürült palack hónapokig a kulacsom, a kiürült és kimosott tejfölös doboz pedig az éthordóm.

A már nem jól záródó dobozoknál használok még műanyag zacskót, a könnyebb, biztonságosabb szállítás érdekében. (munkahelyre). Mivel otthon is az esetek nagy többségében a saját kulacsomból iszom, így a legutolsó oszlopba (4. többször használatos műanyagot használtam) minden napra jutott egy smiley. Bizonyos napokon voltak átfedések, mint pl.: 6.-án szombaton. 1. Nem használtam műanyagot is be van jelölve, mert nálam volt a farmer táskám , de a 2. csak saját műanyag zacskót használtam rész is, mivel a tatyóban volt a zacsi, a kutya sétáltatás alkalmával.  Illetve 10.-én szerdán, mikor az említett válltáskával elugrottam egy-két dologért, többek közt néhány dkg szalámiért. Papírba lett csomagolva (aminek egy rétege ugye már műanyag), nyúltam volna érte, mire egy műanyag zacskóba azért még belekerült mielőtt megkaptam volna. Nem szóltam, mert lehet csak reflex, vagy jó szándék volt.
Összességében sikerült átlátnom, hogy mennyi is az annyi, az eldobható illetve a többször használatos műanyagokkal kapcsolatban. Természetesen ez csak egy 1 havi átlátás, és csak a műanyagokra vonatkozóan. 

Ez csak egy töredéke annak amit tehetünk magunkért és a saját környezetünkért. Számos más lehetőségünk van arra, hogy csak egy kicsit is megpróbáljuk ész szerűen felhasználni a körülöttünk felgyűlt anyagokat. Számos lehetőséget nyújt a háztartáson belüli újrahasznosítás, a szelektív hulladék gyűjtés. Ha tanácstalanok vagyunk, de van elég affinitásunk, kreatív tevékenységekbe is foghatjuk magunkat a felgyűlt, de még jó állapotú hulladék anyagokkal. A google ez esetben is lehet "barátunk", vagy akár közösségi oldalakon belüli csoportok is segítséget nyújthatnak. 

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

Műanyagmentes Július

Hallottatok már a Plastic free July-ról? Ennek a mára már sokmilliós nemzetközi követő tábort megmozgató közösségi médiás kezdeményezésnek az az üzenete, hogy:

“Ne használjunk műanyagot júliusban!”

Amit a lassan lebomló műanyagok pusztító környezetkárosítása miatt hoztak létre a fenntarthatóságért küzdő civilek. Az egyszer használatos műanyagok száműzése egy egész hónapra fontos, hiszen évente világszinten mintegy 300 millió tonna műanyagot termelünk. Sajnos sokszor bele sem gondolunk, hogy ez a 300 millió tonna műanyag amit világ szinten évente ki termelünk, durván fele egyszer használatos műanyag amiket bárcsak napokig, órákig vagy percekig használunk. Nem lebomló anyag révén mégis több száz éven keresztül a földön marad, ezek egy része körülbelül 8 millió tonna szemét az óceánokban kerül, így ma már szinte nem telik el úgy nap, hogy ne olvasnánk olyan tengeri élőlényekről és madarakról, amelyek pusztulását a gyomrukban felhalmozódott műanyag okozta. Így érthető, hogy a kezdeményezést megmozgatott civilek az ügy érdekében egy hónapon át nemet mondanak az egyszer használatos műanyagokra a műanyagmentes július fenntarthatóság érdekében. Ezzel felhívják a figyelmet a mértéktelen műanyag felhasználás veszélyeire és irány mutassanak arra vonatkozóan ami a legjobb lenne, ezeknek a teljes elhagyása, esetlegesen az egyszer használatos műanyag termékek helyett alternatívákat találni. A plastic free July Ausztráliából indult el 2011-ben. Azóta pedig az egész világon elterjedt, tavaly több mint 120 Millió ember vett benne részt, megközelítőleg 170 országban. Magyarországon tavaly a Felelős Gasztrohős Alapítvány, a Humusz Szövetséggel karöltve népszerűsítette a kezdeményezést így már hazánk is tagja lehetett a résztvevő országoknak. Azok akik tenni akarnak a környezetért és szeretnék megtapasztalni milyen a műanyagmentes élet pár könnyű lépéssel fejest ugorhatnak a műanyagmentes júliusban. Elsődleges amivel a legtöbb műanyag felhasználást megakadályozhatjuk az az, ha mindig figyelünk arra hogy mit és miben veszünk.

Tény és való, hogy már a csapból is ez folyik, hogy ne műanyag zacskóban vásároljunk hanem vigyünk saját magunkkal például egy vászon szatyrot, de tényleg fontos, hogy a műanyag mentességet a bevásárlásnál kezdjük. Szem előtt kell tartanunk és gondosan válogassuk meg milyen csomagolású termékek kerülnek a kosarunkba, ahol csak lehet kerüljük a műanyag csomagolásokat, a felesleges fóliákat, a celofánt és a sokadik műanyagzacskó megvétele helyett használjunk inkább saját szatyrokat. Természetesen, ha már otthon van egy rakás szatyor vagy zacskó (mi tagadás az én szobámban is található nem egy műanyag szatyor) érdemes ezeket magunkkal vinni. Főleg, ha tudjuk, hogy zöldséget, gyümölcsöt szeretnénk vásárolni, amit szinte mindegyikünk nejlonzacskóba tenne. Erre célszerű a saját szatyrunkat elvinni, ebbe bele pakolni és így igazából sokkal praktikusabb lenne, mert bár ott lenne a műanyag, de mégsem tépünk egy újat le a gurigából, mégsem veszünk újat a pultnál, nem termelünk újabb és újabb és újabb műanyagot. Én, ha bevásárolni megyek a faluban (ami igazából egy kis város) a saját kis farmer váll táskámmal indulok útnak, mivel nem szoktam a faluban egy nagy bevásárlást tartani, ezért elég szokott lenni. Ha viszont tudom, hogy fog kelleni zacskó, akkor viszek otthonról. Van ahol tudom, hogy automatikusan adnak (pékségben reflex szerűen ebbe csomagolják a kenyeret, zsemléket…) azokat mindig jól el teszem. Így persze én is műanyag felhasználó maradok. De törekszem arra, hogy ahol lehet ne kérjek!

 Tudjátok: Kis lépés az embernek, nagy lépés az emberiségnek… 

S bár ez az idézet nem ezzel kapcsolatban született és nem is most, de ebben is megállja a helyét, hiszen a műanyag káros hatással van a természetre, a természet viszont jótékony hatással van az emberiségre.Törekedjünk tehát arra, hogy inkább fenntartható csomagolóanyagot használjunk. Mondjuk üveget, fémet, papírt vagy hullámkartont válasszunk. A papír és a hullámkarton ráadásul nemcsak költséghatékony, de lebomló és újrahasznosítható is. A felelős erdőgazdálkodás nyújtotta nyersanyagnak köszönhetően pedig előállításukkal sem teszünk kárt a környezetben. Egy műanyaggal teli világban a műanyag mentesség tervezését és előkészületeket igényel. Ha munkába, iskolába megyünk érdemes mindig magunkkal vinni egy fenntartható anyagból készült táskát, ételhordót, hogy se a bevásárlás se az ebéd beszerzése ne okozzon bonyodalmat. A kávézóban, éttermekben, ha van rá mód úgy kérni a megrendelést, hogy az elvitel ne műanyagban történjen. Érdekessége ennek a kezdeményezésnek, hogy több olyan étterem és kávézó létezik amely már tavaly is részt vett a műanyagmentes július kampányban. Ilyen például a Hellóanyu, a Reggeli, a Platz Cafe, A kőleves, a Hilda. Ez csupán pár példa azokból az éttermekből amelyek részt vettek a kampányban. Ezeken a helyeken nem is kell külön figyelni a júliusi kihívásra hiszen eleve elhagyják a műanyagokat az ételek és italok szervírozásakor. A gyorséttermek és a sok csomagolóanyagot termelő büfék viszont el kerülendők ebben a hónapban hiszen szinte lehetetlen, hogy műanyag nélkül jussunk hozzá a rendelésünkhöz és persze az lenne a legjobb, ha nemcsak ebben a hónapban figyelnének erre, hanem az év többi napján, hónapjában megpróbálnánk az életmódunkat a fentiek alapján megváltoztatni.

Természetesen mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mennyire akar műanyag mentes hónapot (netán életet). Sajnos én is csak most találkoztam ezzel a kezdeményezéssel. Bár teljes mértékben valószínűleg nem fogom tudni kiiktatni a műanyag felhasználását a napjaimból, de! 

Ez a hónap egy tökéletes cél, kihívás lesz számomra is annak érdekében amit igenis képviselni, elérni szeretnék. A műanyag mentességet!

Amit eddig kezdésként már sikerült is elérnem: a saját többször használatos kulacs, a csapvíz ivása, éthordó használata, a megmaradt tejfölös-, margarinos-, fagyis dobozok újrahasznosítása (ételek tárolására és paprika, paradicsom palánták nevelésére is alkalmas), sütemények nem boltban vásárlása → otthoni elkészítése, folpack helyett a már említett dobozokat használom az étel tárolására a hűtőben(szerencsére több méretben van), néhány tisztítószert ecettel helyettesítek. Mivel van egy kis kertünk, ezért lehetőségünk van saját, szezonális gyümölcsöket, zöldségeket enni, a tyúkjainknak hála van friss tojás is. (Emellett pedig tudtukon kívül segítenek abban is, hogy szelektíven gyűjtsük a hulladékot és a mű trágya helyett valódi komposztot tudunk gyártani). A megmérettetésre hivatalosan is lehet jelentkezni, valamint további segítséget ad a műanyagmentes július hivatalos honlapja: www.plasticfreejuly.org. Itt ráadásul egy kvíz kitöltésével felmérhetjük szokásainkat és azt, hogy mire kell jobban odafigyelni a kihívás során. A lényeg, hogy vágjunk bele a műanyagmentes júliusba, próbálkozzunk és ha csak egy apró dolgot ezekből sikerül beépíteni a napi rutinba, máris megtettük az első lépést egy szebb jövő felé! 

Néhány tipp a műanyag mentes júliusért:

• Vásárláskor a textil zacskók mellett jól jönnek a kis tupperes dobozok is, pl. felvágottnál, lédús gyümölcsöknél, de ehhez nem kell újakat beszerezni, biztos befut időnként a háztartásba margarinos, fagyis stb. doboz, ezeket kimosva sokáig újra lehet használni.
• Szerencsére egyre több terméket megtalálhatunk kimérve is. Gabonaféléket, magokat és egyéb száraz árut vegyünk kimérve, saját dobozban/vászonzacskóban.
• Ha valamit nem kapunk meg kimérve, válasszunk olyan változatot, ami papír/üveg/fém csomagolásban van, ezek jobban újrahasznosíthatók.
• A nasik különösen sok műanyag csomagolással járnak, süssünk inkább egy finom kekszet! 
• PET palackos ásványvíz és üdítők helyett igyunk csapvizet, teát, szörpöt – saját kulacsban magunkkal is vihetjük!
• Mondjunk nemet a műanyag szívószálra! Hagyjuk el, vagy ha nagyon ragaszkodunk hozzá, szerezzünk be fém vagy papír változatot.

• Folpack helyett ételcsomagolásra, tál fedésére, vagy akár tészta pihentetésére is lehet használni méhviaszos kendőt.
• A gyerekjátékok zöme műanyag és nem igazán bírják a strapát, könnyen törnek, Keressünk inkább fa játékokat, időtállóbbak is.
• Ahelyett, hogy műanyag kukazsákot vennénk, vegyünk lebomlót, vagy ha lehet helyettesítsük papírral, illetve az esetlegesen háztartásba befutó szatyrokat (érthetetlen, de valahonnan mindig érkezik, hiába nem kérünk és viszünk haza boltból) is befoghatjuk erre a célra.
• Egy kis ecettel (pl. vízkőoldásra, öblítéshez) és szódabikarbónával (pl. súroláshoz, zsíroldáshoz) sok felesleges tisztítószert ki lehet váltani -na meg sok műanyag flakont is meg lehet spórolni.
• Gyerekeknél hatalmas mennyiségű műanyag hulladékot spórolhatunk meg mosipelussal! 

• Fültisztító pálcikákból már drogériákban lehet találni olyat, aminek a pálcikája műanyag helyett papírból készül.
• Kerüljük a mikroműanyag gyöngyöket a kozmetikumokban! Főleg bőrradírokban alkalmazzák, válasszunk inkább természetes változatot.
• Eldobható borotva helyett használjunk cserélhető fejest vagy epilátort.
• Fogkeféből szintén lehet már kapni cserélhető fejest, de akár természetes alapanyagú, komposztálható változatot is.
• Az eldobható tisztasági és egészségügyi betétek helyett használjunk mosható változatot, vagy intim kelyhet.
• Nyáron a kerti főzések alkalmával az eldobható étkészletet kerüljük- ha nincs más megoldás, lehet találni lebomló változatot az interneten, de még jobb, ha inkább a mosogatás mellett voksolunk, ki lehet bírni és sok szemetet megspórolunk.
• Ha ruhát vásárolunk, kerüljük a műszálas anyagokat, a mosásuk során is mikroműanyagokkal szennyezzük a vizet.
• Műanyag írószerek helyett válasszunk fa ceruzát, vagy cserélhető betétes fa tollat!
• A hagyományos mosogatószivacs helyett használhatunk fa mosogatókefét, luffa szivacsot, mosható szivacsot, de készül olyan műanyag is, ami gyári hulladékból és PET palackból készül, így valamivel zöldebb a hagyományosnál.

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

Szibériai fekete hó

Igen tudom, most ettől zeng az egész internet... De hát annyira nem lehet elmenni emellett....Fekete hó hullott az égből Szibériában egy olyan régióban, amely leginkább a szénbányászatáról híres. A helyiek sorra posztolják a videókat a fekete trutyival beterített utcákról. A hó állítólag nem csak fekete, hanem mérgező is, környezetvédelmi aktivisták szerint pedig nagyon látványosan megmutatja, hogy miért sújtja ökológiai katasztrófa a vidéket. A jelenségért a legtöbben a kemerovói szénerőművek által okozott légszennyezettséget okolják, amit a helyi gyárak részben be is ismertek és néhány létesítményt ideiglenesen le is állítottak.

Egyesek ahhoz hasonlították a látványt, mintha havazott volna a pokolban, míg mások azonnali intézkedéseket sürgetnek az ügyben. A fekete hóért a szénpor a felelős, amely a Szibéria déli részén fekvő Kuzbass-régió számtalan külszíni fejtésű szénbányájából jut a levegőbe. Környezetvédelmi aktivisták szerint a fekete hó csupán a jéghegy csúcsa, valójában mindig ennyi szénpor van a levegőben, csak ez a hó miatt most jobban látszik.


A fentiek fényében nem meglepő, hogy a világ egyik legnagyobb széntermelő vidékének számító térségre borzasztó egészségügyi adatok jellemzőek. A rákos megbetegedések és a tüdőbajok száma átlagon felüli a térségben, a régió 2,6 millió lakosának várható élettartama pedig 3-4 évvel van az amúgy is alacsonynak számító orosz átlag (71,5 év) alatt.

Európai év fája

Szavazás az Európai Év Fája versenyben

                                                                                                                                                  

Minden fának van története. Az Európai Év Fája versenyben a legérdekesebbet keressük.

•  A szavazás 2019. február 1. és 28. között zajlik. 
• Szavazáskor mindig két fát válassz ki! 
• Az utolsó héten (február 22. és 28. között) a szavazás titkos, a szavazatok száma ebben az időszakban nem látható.

Az eredményeket március 19-én a Brüsszelben megrendezett díjátadó gálán jelentik be.

Itt megtekinthető a 2019-es Év Fája verseny döntősei

Az idei versenyen a pécsi havi-hegyi mandulafa indul, amely a tavalyi rendezésű év fája győztese volt. Budapesten rendezték, október 18.-án pedig sok másik csodálatos fa mellett indulhatott el az idei versenyen. Erről ITT olvashattok bővebben. 

No, de egy kicsit vissza kanyarodva a versenyzőhöz, ejtsünk erről a csodáról pár szót:

Az örök megújulás szimbóluma

A Havas Boldogasszony-templom előtt álló mandulafa 135 éve örvendezteti meg virágaival a látogatókat. A mandulavirágzás Janus Pannonius püspök 1466-ban, egy mandulafáról írt verse óta az örök megújulás és a műveltség szimbóluma is a 2000 éves városban. A fehér sziklákon álló, szelekkel dacoló matuzsálemről már 100 éve is szeretettel írtak, de a csodálatos panoráma, melyet a táj varázsának és a történelmi korok lenyomatának összefonódása teremt meg itt, azóta is sokakat rabul ejt.ráma, melyet a táj varázsának és a történelmi korok lenyomatának összefonódása teremt meg itt, azóta is sokakat rabul ejt. Emellett a mandulafa mellett nekem az első számú kedvenc fám, a Sásdon található Tulipánfa, melyről ITT már írtam egy bejegyzést.

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok! 

5+1 tipp az avar felhasználásáról

5+1 TIPP A KÖRNYEZET VÉDELEM JEGYÉBEN AZ AVARRÓL

Az ősz az egyik leglátványosabb évszak, lenyűgöző árnyalatokkal színezi át az erdők, ligetek, parkok, útszéli fák és bokrok lombját. A tarka mintás levél szőnyeg nemcsak szemet, lelket gyönyörködtet, de jelentős szerepet tölt be a természetben. Már csak ezért is fontos kérdés, hogy mihez kezdünk saját házunk táján – városokban és falvakban egyaránt - a lehulló levelekkel.

Az avar a természetben számottevő védelmi rendszert képez. Részben takarja és melegen tartja a talajt, búvó- és táplálkozó helyet biztosít különféle élőlények számára; részben pedig a természetes kör folyamatok révén lebomlásával folyamatos tápanyag-utánpótlást biztosít a termőföld s így a növények számra. Szemléletes példa erre az erdők világa, ahol a levél takaró évről évre oltalmat ad a hideg évszakban, tavasszal pedig a talajt gazdagítva az új élethez szükséges energiával látja el a helyi flórát.

Nincs ez másként a kiskertekben, hétvégi telkeken, városi és települési parkokban, zöldfelületeken sem; ott is szükség van az utánpótlásra. Így aztán, ha mindenhol összeszedjük a fa leveleket, tisztára „porszívózzuk” kertjeinket és parkjainkat, akkor pont ettől a nélkülözhetetlen természetes tápanyag-utánpótlástól fosztjuk meg környezetünket. És persze ne feledkezzünk meg egy másik szempontról sem. Ha elégetjük az összehúzott lombot, a levegőt szennyezzük, veszélyeztetve ezzel magunk és mások egészségét; ha pedig zsákba tömve elvitetjük, akkor a szállító járművek kipufogó gázaival és a műanyag zsákok okozta környezet terheléssel kell számot vetnünk.

Mit tegyünk hát az őszi avarral? Íme, néhány praktikus és környezet kímélő tipp!

1. Semmit

Ez elsőre valószínűleg furcsán hangzik és a felvetés hallatán talán sokan lendületesen csóválni kezdik a fejüket. De gondoljunk kicsit bele ebbe a lehetőségbe is, hátha kiderül, hogy nem is olyan valóságtól elrugaszkodott ötlet, mint amilyennek első ránézésre tűnik. Elvégre a természetben sem gyűjti össze senki a leveleket, azok mégsem halmozódnak fel vagy maradnak örökre hegyben állva. Ha vannak olyan helyek – ligetes kert részek, nyaraló kertje, gyümölcsös, bokros területek, ágyások, stb. – ahol „csak a látvány” miatt vagy megszokásból szednénk össze az avart, akkor idén próbáljuk meg „ottfelejteni”. Még az is kiderülhet, hogy működik!

2. Lomb komposztáljunk

A lombkomposztálás egy végtelenül egyszerű és kifejezetten hasznos tevékenység. Nincs más dolgunk, mint építeni egy hálós falú komposztkeretet és felhalmozni benne a leveleket. Nem szükséges kevergetni vagy átrakni sem. A lombkomposzt ősztől következő nyárig beérik, s az így keletkezett jó minőségű humuszt talajjavításra vagy ültetéshez használhatjuk. A gyümölcsfák, bokrok levelei hamarabb lebomlanak, míg más keményebb levéltípusok esetében – ilyen a tölgy, a dió, platán vagy a gesztenye – hosszabb ideig tart a folyamat. A közhiedelemmel szemben a diófa levele is komposztálható, mert mintegy kilenc hónapos érési folyamat után elveszti kedvezőtlen – növekedésgátló - hatását.

3. Kupacoljuk

Ha sok a fa és sok a levél a kertben, vagy nem szeretnénk barkácsolással bíbelődni, akkor nem feltétlenül kell komposztálót készíteni. Elegendő az is, ha a kert félreesőbb részén halomba rakjuk a leveleket. Az avar egyik jó tulajdonsága, hogy viszonylag hamar összeesik, így már nem kezelhetetlen méretű lombtömegről van szó. Letakarjuk - akár csak nagyobb ágakkal is - s tavaszig otthagyjuk; majd a kerti munkák beindulásakor a megmaradt leveleket felhasználhatjuk talajtakaró mulcsként vagy a vegyes komposzthoz adagolhatjuk.

4. Mulcsozzunk

Az avar igen hasznos a veteményesben is. Az őszi talaj-előkészítést követően fedjük be az ágyásokat levelekkel; az így kialakított szervesanyag-takaróval a természetben zajló folyamatokat utánozzuk. A levegős lobszőnyeg melegének köszönhetően a talaj felsőbb rétegeiben a hideg évszakban is tovább folyik a talajlakók megszokott élete, és lebontó tevékenysége.

5. Tartalékoljuk tavaszra

A halomba rakott levelek nagy hasznunkra lehetnek tavasszal és nyár elején. Mikor a kert felébred Csipkerózsika álmából, és egyszerre sok lesz a komposztra dobott friss, zöld növényi maradvány, akkor jó szolgálatot tesz az őszről megmaradt avar. A zöld részhez (fűnyesedék, gyomnövények) keverve gyorsítja az érési folyamatot és megakadályozza a rothadás beindulását.

+1 Gereblyézzünk madárbarát módon!

Ha mindenképpen gereblyéznénk, akkor se szedjük össze mindenhonnan a lombszőnyeget. Hagyjuk ott a leveleket, ahol csak tudjuk, hogy tollas barátainknak egész télen legyen lehetőségük kártevők után keresgélni, táplálkozni. Egy igazi természetközeli, madárbarát kertben ez magától értetődő.

  

Műanyag művészet pályázat

A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt. kreatív pályázati felhívása Műanyag I Művészeti Műalkotás témakörben.

A pályázat részletei

A pályázat arra hívja fel a fiatalok figyelmet, hogy világunkat mára teljesen elborítja a műanyaghulladék, ami az emberiség egyik legnagyobb és legvégzetesebb,,alkotása". Ez a probléma sürgős megoldásra vár, mert a lebomlási ideje akar ezer év is lehet, és akár, amit az elő szervezettel, a természettel okoz, felbecsülhetetlen. A pályázók ezt az anyagot kreatív megoldásként a művészet szolgálatába állíthatják képzeljék el, milyen a világ hulladékok nélkül, hogy váltható ki a műanyag más anyaggal, hogyan kerülhető el a rengeteg csomagolás használata, és ezt jelenítsék meg alkotásukban, szabadon, saját asszociációjukban.

Kategóriák

• max. 2 perces videó

• fotó bármilyen eszközzel, méretben és technikával

• rajz, festmény, montázs

• képregény

• írásmű: mese, novella, vers, dalszöveg stb.

Egyéb feltételek

• a pályaműveket magyar nyelven kérjük elkészíteni

• a diákok törekedjenek a minél tökéletesebb helyesírásra,a stilisztikai, formai következetességre, az olvasó számára jól követhető tagolásra, az olvashatóságra, a szavak választékos használatára

• az írások nem tartalmazhatnak trágár,durva,vulgáris hangvételű szavakat

• az alkotók kedvük szerint illusztrálhatják műveiket,ez azonban nem játszik szerepet a művek elbirálásában

• az eredeti, egyéni látás- és gondolkodásmód, a nyelvi lelemény kiemelt figyelmet kap az elbírálás során

A zsűri tagjai

• Fábián Noémi képzőművész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem média design tanszékének tanára, a zsűri elnöke

• Orendi Éva edukációs csoportvezető FKF Nonprofit Zrt.

• Raduly Adrienn edukációs főmunkatárs, FKF Nonprofit Zrt.

A pályázás módja

• minden középiskolás diák részt vehet a pályázaton

• pályázati adatlap/nyilatkozat kitöltése, aláírása és csatolása a pályamunkához

• lakóhely tekintetében a pályázókkal szemben nincs kikötés

• a szerzői jogok értelmében bárki pályázhat saját művel szakmai képzettségtől függetlenül

• beküldés emailben, szepiro@fkf.hu, foto@fkf.hu, illetve postai úton: FKF Nonprofit Zrt., Edukációs Csoport, 1081 Budapest, Alföldi u. 7.

Beküldési határ idő: 2018. október 31.

Díjazás

• az FKF Nonprofit Zrt. a három 2018-as pályázatának (Gyermekrajz-pályázat, Szépírói pályázat és Kreatív

pályázat) anyagából albumot készít

• a nyertes díja az FKF Nonprofit Zrt. ajándékcsomagja, illetve egyéb FKF-es és Csodák Palotája-ajándékok

• a különdíjasok szintén ajándékcsomagot kapnak

Díjátadó

A pályázat eredményhirdetésére 2018 decemberében, a Mikulás Gyárban kerül sor ünnepélyes díjátadó keretében.

Figyelem! A tájékoztatás nem teljes körű, PályázatMenedzser.hu csak a pályázatok legfontosabb részleteit publikálja. A teljes kiíráshoz látogassa meg a kiíró honlapját az oldal alján található linkre kattintva!

A legfrissebb pályázatokról a Pályázati hírleveleink segítségével értesülhet.

Műanyag/Művészet/Műalkotás - Kreatív pályázat

Jelentkezési lap

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

Óceánok világnapja

Leginkább a globális felmelegedés, a műanyagszemét és a túlhalászat, túlhasználat fenyegeti a tengereket, óceánokat is. 2008 óta egyre több országban próbálják felhívni a figyelmet az óceánok védelmére, az óceánok világnapján – idén a műanyagszennyezés csökkentésére. Június 8-án ünnepeljük az Óceánok Világnapját. Először 1992-ben gondoltak arra, hogy ezen a napon a tengerek és óceánok fontosságára hívják fel a figyelmet, azóta pedig minden évben ünnepeljük ezt a jeles dátumot.

Ez évente 8-9 millió tonna műanyag, amiből a tengeráramlások óriási méretű szemétszigeteket hordanak össze – a legnagyobbat a Csendes-óceán északi térségében, amelynek kiterjedése tizenötszöröse Magyarország területének. A szemét 80%-át a szárazföldről hordják a folyók, a szél a vízbe, és 20% jut közvetlenül a hajókról a tengerekbe.

Csak műanyag zacskóból évente 8 milliárd landol a kukában csak az Európai Unióban. Magyarországon is rengeteg zacskó fogy, ahogy Lengyelországban, Portugáliában és Szlovákiában is 450-et használnak évente, szemben a dánok és a finnek évi 4 darabjával. Néhány ország – Franciaország, Olaszország és Kenya – már betiltotta az egyutas, kényelmi műanyagok használat. India pedig az idei környezeti világnapon jelentette be, hogy 2022-re betiltja az egyszer használatos műanyagtermékeket.

A tengerekben több száz év alatt mikroméretű darabkákra széteső műanyag nemcsak a tengeri élővilágot, kis és nagy halakat, madarakat fenyegeti, hanem a táplálékláncon át visszajut tányérunkra, már az ivóvízben is kimutatható. A Csendes-óceán északi részén négyzetkilométerenként közel 1,25 millió a részecskeszám, a Földközi-tenger pedig a 6. legnagyobb gyűjtőhelye a mikroműanyagnak a WWF adatai szerint.

AZ ÓCEÁN JÖVŐJE FONTOSABB, MINT KÉNYELMÜNK

Az óceánok algái (fitoplanktonok) állítják elő a földi oxigén felét és elnyelik a szén-dioxid egynegyedét, szerepük rendkívül fontos az élővilág, az emberiség számára.

A klímaváltozás, a víz hőmérsékletének emelkedése azonban fölboríthatja ezt a sérülékeny egyensúlyt. Ennek biztos jele, hogy a korallzátonyok 70%-a már kifehéredett, elpusztult, mert a 30 foknál melegebb vízhőmérsékletet csak nagyon rövid ideig tudják elviselni. A planktonok mennyisége pedig közel 40%-kal csökkent az 1950-es évekhez képest.

A Golf-áramlat is lassul - az északon lebukó víz áramlásának ereje mérhetően gyengül a melegedés hatására a londoni University College kutatóinak legújabb tanulmánya szerint. Márpedig ha a 3 Celsius-fokot meghaladja a globális felmelegedés, az akár az áramlat leállását, az európai időjárás felborulását okozhatja.

ÉLJ MŰANYAG NÉLKÜL - KÖNNYEBB, MINT HINNÉD

2018-ban nem csak az óceánok világnapja, hanem a környezeti világnap és a Föld napja is a műanyagszennyezés enyhítésére szólított föl mindenkit - azért is, mert Kína nem fogadja be többé a nyugati világ szemetét.

Mondj nemet a kényelmi műanyagokra – és ne csak az óceánok világnapján. Műanyag nélkül élni könnyebb, mint hinnéd!

Földünk több mint 70 %-át a tenger teszi ki, amely számtalan különleges fajnak ad otthont. Legmélyebb pontjain pedig, a mai napig élnek olyan élőlények, amelyeket még soha nem látott emberi szem. Azt gondolhatnánk, hogy a hatalmas víztömeget semmi nem fenyegeti, azonban a globális felmelegedés, a túlhalászat és a szennyezés az óceánokra is veszélyt jelent. 

Azzal, hogy az óceánok vize egyre melegszik veszélybe kerül az élőviláguk is. Számtalan faj nem képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, ezért számuk megfogyatkozik, és legrosszabb esetben előbb utóbb ki is halnak. Minden faj elvesztése befolyásolhatja a táplálékláncot és így a biológiai egyensúlyt, amelynek felborulása ökológiai katasztrófához vezethet. A tengeri növények szerepe egyéb szempontból is kiemelten fontos. Minden második levegővétel az óceánok növényvilágának köszönhető, mivel ők termelik oxigénkészletünk felét, továbbá elnyelik az ember által kibocsájtott CO2 egyharmad részét is.

Bár Magyarországnak nincs tengerpartja, mi is tehetünk a tengerek élő világának megóvásáért. Figyeljünk oda, hogy ne vásároljunk olyan kozmetikumokat, gyógyhatású készítményeket, amelyek tartalmazhatják veszélyeztetett fajok (pl. csikóhal) egyes részeit. Igyekezzünk olyan (minősített?) tengeri halat vásárolni, amelyről tudjuk, hogy fenntartható módon halászták. Nyaraláskor ügyeljünk arra, hogy ne vásároljunk olyan szuvenírt (pl. korallt, cápafogat), amelyről nem tudjuk biztosan, hogy beszerzésével nem károsították-e az óceán élővilágát. 

És, ha már óceán, biztos nem én vagyok az egyetlen akinek a cápa rögvest eszébe jut. Ha érdekel a cápa melyik osztályba/csoportba tartozik akkor ITT olvashatsz róla bővebben. 

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!