Viharos vakáció

Június 9., Szombat. Erre a napra egy balatoni fürdőzés került a heti tervbe. Csak úgy spontán, családiasan, szülinaposan. A spontán tervet egy időjárás előrejelzés és egy menetrend megtekintése azért csak csak meg szokta előzni. Most sem volt másképp. Tv-ben és a neten, felhő képen és radar képen. Nem volt túl biztató, hogy mindenhol erős záporokat, zivatarokat, szeles, borús időt ígértek, mellé 28 C°-os átlaggal, 24 C° körüli víz hőmérséklettel. Meg lett a döntés. Megyünk. Máskor is voltunk már esőben a Balatonon. Sőt! Jégesőben is lubickoltunk, ami nem is volt előzőleg megjósolva, majd egy másik alkalommal pár mm-es eső és szél fújás volt írva előző nap, a kirándulás napján pedig totális záport, zivatart kaptunk. Most sem rettentünk el, hisz akkor sem vette jó kedvünket, pozitívan álltunk hozzá és kalandos strandolásnak könyveltük el.

Újból vissza kanyarodva a szombati kiruccanásra! A család 5 tagja 2 felé oszlott. Igen, igen, persze, egyszerűbb lett volna, ha mindenki ugyan azzal a járművel megy. Csak, mi sosem tudjuk egyszerűre szervezni és persze az esetek nagy százalékában a kiruccanás előtt 1, maximum 2 nappal van kitalálva. És hogy szép legyen az utazás, 1 embernek a busz van ingyen, a másiknak a vonat van ingyen, egy gyerkőc még diákozik, egynek az egész kell és az utolsónak a közalkalmazotti. Én a buszosok egyike voltam. Korán jött az a fránya indulás. Már 06:33-kor. (Előtte egy gyors reggeli, kávé, táska ellenőrzés, bla bla bla...) 07:24-kor már Kaposváron ácsingóztunk. 08:00-kor indult a következő busz. Már negyed órával előbb sorba kellett állni, mert egyszerűen annyian vártak arra a járatra, hogy csak na. De végül aztán 09:11-kor már Balatonlellén lestük a következő csatlakozást, ami csak 09:42-kor jött és egyenesen vitt minket Fonyódra. 

Átsétálva a vasút irányába megkerestük a család másik két tagját. Az ő vonatuk durván ugyan abban az időpontban ért Fonyódra, mint a mi buszunk. Ezt követően mentünk el egy nagyobb élelmiszer üzletbe zsemlékért, szalámiért, üdítőért és hasonló cukiságokért. Mert mi a fenéért vennénk meg előtte és vinnénk magunkkal egész úton. Partra vetődésünkkor észre vételeztük azt a pár embert aki éppen ott tartózkodott. 

Az ég borús, szürke. Lóg az eső lába. A fákat, leveleiket fújja a szél, hol apróbb ráncok, hol nagyobb sodrok hullámzanak a zöldes Balaton vízén. A túl parton a Badacsony tiszta ég alatt fekszik, nyugodtan, csendesen. Semmi nem zavarja, sem a közeledő felhő, sem az eső. Tihany már ködös, homályos. Az idő sugallja a cseppjeit, tömör, nehéz, meg könnyebülésre váró felhőit. Tán a szél tova viszi s eléri majd a mi fonyódi partunkat. Egy rejtély, bekövetkezik e a jóslat, mit írt a nagy internet, s jósolt a bácsi a televízióban. S e homály, a köd fedte "tenger" mégis oly' csodás, ámulatba ejtő, színes kavalkád. Egy "tenger" melynek partja most a tisztaság és eső szakaszaira bomlik. Hullatja e majd könnyeit felettünk az ég, nyirkos lesz e az öreg Balaton sírja a parton, s hagyja e, hogy a régi falu vízzel megtelt medrébe hulljon az ég számtalanjainak könnycseppjei. 

Csak egy, csak egy család tag volt oly' bátortalan ki nem vállalta a víz kellemességét, így ő, mint csomag megőrző a padon ülve figyelte a számára hideg vizet, hűvös szellőt.  Mi bátrak s merészek sétáltunk, battyogtunk a hullámok közt, ki úszott, ki csak uszikált. A víz kellemesebb, mint hittük. S még az sem tántorított el, hogy egyet kettőt petyegett az eső. Végül csak hárman, majd ketten maradtunk. A körülöttünk lubickolók száma is csökkenni látszott. Egy szendvicsezős ebéd fogyasztás erejéig kislattyogva a partra, törölközőt magunkra csapva figyeltük, milyen üres a strand. Rövid időre bátorkodtak az emberek a partra. Pedig a táj még így is gyönyörű, a víz kellemes, a szél elfogadottá vált, mely csendesülni látszott. Némi pihenés, olvasás, beszélgetés után újra csobbanni vágytunk. Immár az eső jobban megindult, de nem másztunk ki. Nem vágytunk a fürdő elhagyására. Hisz a csomag megőrző feladata, hogy a táskák, cipők és egyebek fedett helyre kerüljenek. Segítsége akadt, hisz csak hárman léptünk  vissza. Nem tartott soká a vizesedés, hamar elillant. Nem is volt erős zivatar, csak egy futó látogatás. Elillant. Elcsendesült. A nap erőlködni kívánt. Pár óra loccsanás, pihenés után útnak eredve fagyit keresve hűsítettük magunkat az édes ízekkel. Majd újra két csapatra osztva a társaságot 13:40kor járatra szállva, 14:45-kor Kaposvárra értünk. 15:55-kor indult a buszunk hazafelé. Otthon már csak a pihi, vacsi várt, a Szerelmemmel való beszélgetés, élmények elmesélése, kis kutyámmal és cicámmal való játék. 

Így telt a mi viharos vakációnk, csendesen, esősen, spontán a Balatonon. A szöveg alatt látható, fát ábrázoló képre kattintva megtekinthető a vakációról készült képek is.

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

Óceánok világnapja

Leginkább a globális felmelegedés, a műanyagszemét és a túlhalászat, túlhasználat fenyegeti a tengereket, óceánokat is. 2008 óta egyre több országban próbálják felhívni a figyelmet az óceánok védelmére, az óceánok világnapján – idén a műanyagszennyezés csökkentésére. Június 8-án ünnepeljük az Óceánok Világnapját. Először 1992-ben gondoltak arra, hogy ezen a napon a tengerek és óceánok fontosságára hívják fel a figyelmet, azóta pedig minden évben ünnepeljük ezt a jeles dátumot.

Ez évente 8-9 millió tonna műanyag, amiből a tengeráramlások óriási méretű szemétszigeteket hordanak össze – a legnagyobbat a Csendes-óceán északi térségében, amelynek kiterjedése tizenötszöröse Magyarország területének. A szemét 80%-át a szárazföldről hordják a folyók, a szél a vízbe, és 20% jut közvetlenül a hajókról a tengerekbe.

Csak műanyag zacskóból évente 8 milliárd landol a kukában csak az Európai Unióban. Magyarországon is rengeteg zacskó fogy, ahogy Lengyelországban, Portugáliában és Szlovákiában is 450-et használnak évente, szemben a dánok és a finnek évi 4 darabjával. Néhány ország – Franciaország, Olaszország és Kenya – már betiltotta az egyutas, kényelmi műanyagok használat. India pedig az idei környezeti világnapon jelentette be, hogy 2022-re betiltja az egyszer használatos műanyagtermékeket.

A tengerekben több száz év alatt mikroméretű darabkákra széteső műanyag nemcsak a tengeri élővilágot, kis és nagy halakat, madarakat fenyegeti, hanem a táplálékláncon át visszajut tányérunkra, már az ivóvízben is kimutatható. A Csendes-óceán északi részén négyzetkilométerenként közel 1,25 millió a részecskeszám, a Földközi-tenger pedig a 6. legnagyobb gyűjtőhelye a mikroműanyagnak a WWF adatai szerint.

AZ ÓCEÁN JÖVŐJE FONTOSABB, MINT KÉNYELMÜNK

Az óceánok algái (fitoplanktonok) állítják elő a földi oxigén felét és elnyelik a szén-dioxid egynegyedét, szerepük rendkívül fontos az élővilág, az emberiség számára.

A klímaváltozás, a víz hőmérsékletének emelkedése azonban fölboríthatja ezt a sérülékeny egyensúlyt. Ennek biztos jele, hogy a korallzátonyok 70%-a már kifehéredett, elpusztult, mert a 30 foknál melegebb vízhőmérsékletet csak nagyon rövid ideig tudják elviselni. A planktonok mennyisége pedig közel 40%-kal csökkent az 1950-es évekhez képest.

A Golf-áramlat is lassul - az északon lebukó víz áramlásának ereje mérhetően gyengül a melegedés hatására a londoni University College kutatóinak legújabb tanulmánya szerint. Márpedig ha a 3 Celsius-fokot meghaladja a globális felmelegedés, az akár az áramlat leállását, az európai időjárás felborulását okozhatja.

ÉLJ MŰANYAG NÉLKÜL - KÖNNYEBB, MINT HINNÉD

2018-ban nem csak az óceánok világnapja, hanem a környezeti világnap és a Föld napja is a műanyagszennyezés enyhítésére szólított föl mindenkit - azért is, mert Kína nem fogadja be többé a nyugati világ szemetét.

Mondj nemet a kényelmi műanyagokra – és ne csak az óceánok világnapján. Műanyag nélkül élni könnyebb, mint hinnéd!

Földünk több mint 70 %-át a tenger teszi ki, amely számtalan különleges fajnak ad otthont. Legmélyebb pontjain pedig, a mai napig élnek olyan élőlények, amelyeket még soha nem látott emberi szem. Azt gondolhatnánk, hogy a hatalmas víztömeget semmi nem fenyegeti, azonban a globális felmelegedés, a túlhalászat és a szennyezés az óceánokra is veszélyt jelent. 

Azzal, hogy az óceánok vize egyre melegszik veszélybe kerül az élőviláguk is. Számtalan faj nem képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, ezért számuk megfogyatkozik, és legrosszabb esetben előbb utóbb ki is halnak. Minden faj elvesztése befolyásolhatja a táplálékláncot és így a biológiai egyensúlyt, amelynek felborulása ökológiai katasztrófához vezethet. A tengeri növények szerepe egyéb szempontból is kiemelten fontos. Minden második levegővétel az óceánok növényvilágának köszönhető, mivel ők termelik oxigénkészletünk felét, továbbá elnyelik az ember által kibocsájtott CO2 egyharmad részét is.

Bár Magyarországnak nincs tengerpartja, mi is tehetünk a tengerek élő világának megóvásáért. Figyeljünk oda, hogy ne vásároljunk olyan kozmetikumokat, gyógyhatású készítményeket, amelyek tartalmazhatják veszélyeztetett fajok (pl. csikóhal) egyes részeit. Igyekezzünk olyan (minősített?) tengeri halat vásárolni, amelyről tudjuk, hogy fenntartható módon halászták. Nyaraláskor ügyeljünk arra, hogy ne vásároljunk olyan szuvenírt (pl. korallt, cápafogat), amelyről nem tudjuk biztosan, hogy beszerzésével nem károsították-e az óceán élővilágát. 

És, ha már óceán, biztos nem én vagyok az egyetlen akinek a cápa rögvest eszébe jut. Ha érdekel a cápa melyik osztályba/csoportba tartozik akkor ITT olvashatsz róla bővebben. 

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

Környezetvédelmi világnap

1972. június 5-től 16-ig tartották Stockholmban az ENSZ első, „Ember és bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferenciáját. A világszervezet közgyűlése a konferencia javaslatára még abban az évben határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította a tanácskozás kezdőnapját, június 5-ét. A világnap központi rendezvényeit minden évben más országban és témában tartják.

Céljai

A környezetvédelmi világnap célja széles körben felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együttgondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét. Ehhez kapcsolódó fő konkrét célkitűzések:

• energiatakarékosság, a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználása
• a megújuló természeti források hasznosítása
• a szemét- és hulladékképződés csökkentése
• a környezetszennyezés megelőzése.

Az ENSZ közgyűlése a világnapot megalapító 1972-es határozatában sürgette a kormányokat és egyéb szervezeteket, hogy az alkalomhoz kapcsolódva egyrészt a helyi körülményekhez igazodó, nemzeti szintű eseményekkel, másrészt világméretű rendezvényekkel adjanak hangsúlyt a környezeti kérdésnek, segítsék elő a rögzített célok megvalósulását. Ezért egyrészt minden évben más ország ad otthont a világnaphoz kapcsolódó hivatalos konferenciáknak, de számos egyéb helyi vagy regionális aktivitás is kötődik ehhez a naphoz.

A világnapokhoz kapcsolódó egyéb események

2009-ben ezen a napon mutatták be az azóta nagy sikerűvé vált Otthonunk című francia dokumentumfilmet, amelyet EZEN a linket lehet megtekinteni. Földünk a magasból című könyvének sikerét követően Yann Arthus-Bertrand újabb képkölteményt készített bolygónkról és annak törékeny egyensúlyáról. Miközben a világ több mint 50 országába kalauzol el, az Otthonunk csodákkal, meglepetésekkel, kérdésekkel és aggodalommal teli mondanivalója egyszerre tanítja és ösztönzi cselekvésre nézőjét. 2011-ben pedig Az Élet hívó szava című dokumentumfilmet, mely a biodiverzitás csökkenésére hívja fel a figyelmet.

A világnap kapcsán világszerte környezetvédelmi programokat, figyelemfelhívó akciókat szerveznek. Magyarországon elismerések és díjak is kiosztásra kerülnek (Környezetünkért Díj, Környezetünkért Emlékplakett, Miniszteri Elismerő Oklevél, Zöld Toll díj).

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

A tej világnapja

Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezete, a FAO június elsejét jelölte ki a tej világnapjának 2001-től. Nézzük, mi mindent tud a természetes ital.

A kecsketejből készült élelmiszerek könnyen emészthetők és kevés allergén anyagot tartalmaznak. Migrén és stressz esetében is igen jótékony hatásúak. A kecsketej kiváló alternatívája a tehéntejnek a csecsemőtáplálásban, és remek rák elleni védelem is egyben. Ez csak néhány számos előnye közül. Én most a kecsketejet emelném ki amelyről már írtam a Mi hazánk természete oldalán. Mind a jótékony hatásaival kapcsolatban, mind pedig arról, hogy mik készíthetőek belőle.

A kecsketej jótékony hatású az alábbi esetekben:

• asztma,
• neurodermatitisz és ekcéma,
• migrén,
• ideges eredetű és krónikus gyomor-bél rendszeri panaszok,
• irritált szemek és orr nyálkahártyák, hurutos nyálkahártyák,
• idegesség, stressz következményei, félelem, koncentrációzavar..

További hatások:

• megvéd a sejtek korai öregedésétől,
• segítségével megelőzhető a rák,
• megvédi sejtjeinket a káros környezeti hatásoktól, pl. a cigarettafüst, a környezeti mérgek és a szervezetben keletkező mérgek hatásaitól,
• kiváló alternatívája a tehéntejnek a csecsemők táplálásában,
• tehéntej-allergia esetén kiváló alternatívája a tehéntejnek.

Kecsketejjel a csontritkulás ellen

Különösen értékes a kecsketej magas D-vitamin-tartalma; háromszorosa a tehéntejének, ami a kalcium optimális felszívódását biztosítja.
A WHO már 2003-ban kiadott egy ajánlást, miszerint a felnőtteknek 400?500 mg kalcium fogyasztását javasolja naponta. Korábban a napi ajánlott mennyiség 900-1500 mg volt. Mostanra a szakértők eljutottak a felismerésig, miszerint nem csupán a kalcium mennyisége számít, hanem a kellő mennyiségű D-vitamin is.
Az új, a korábbinál jóval alacsonyabb ajánlással kapcsolatban az ún. „kalciumparadoxonra" hivatkoznak. Eszerint a fejlett ipari országokban, a viszonylag magas kalciumfogyasztás ellenére, jóval gyakoribb a csontritkulás, mint az alacsonyabb kalciumfogyasztó populációkban. A rendelkezésre álló adatok értékelése után a bizottság feltételezi, hogy a tejben található fehérje a magas kalciumtartalom jelentette előnyt megsemmisíti, ugyanis a fehérjék feldolgozása során a szervezetben savak termelődnek. A kalcium savsemlegesítőként működik, hozzákapcsolódva a savakhoz, és így ki is ürül a szervezetből.
A kecsketej ezzel ellentétben lúgosító hatású, gondoskodik a sav-bázis egyensúly fenntartásáról. Magas D-vitamin-tartalmának köszönhetően ráadásul a benne lévő kalcium is sokkal hatásosabban képes felszívódni. Természetesen a szabadon tartott állatok tejében jóval magasabb a biológiailag értékes anyagok mennyisége, mint az istállóban tartott társaikéiban, ugyanis a D-vitamin termelődéséhez napfénynek kell érnie az állatok bőrét.
Táplálkozástudósok szerint a kecsketej a stressz csökkentésére is kiválóan alkalmas, és az ideges eredetű emésztési zavarokat is enyhíti. Sőt, a rák elleni védelemben is hatásos! Utóbbi hatás feltételezhetően a benne található koenzim Q10-tartalomnak köszönhető. Ez az enzim hasonlít az E-vitaminra és erős antioxidáns tulajdonsággal bír, ráadásul életfontosságú alkotórésze sejtjeinknek.

A kecsketejben található legfontosabb anyagok:

• Proteinek: 

Igen jól emészthető proteinek (albuminok, globulinok és kazeinek). Finom, egyenletes eloszlásuk miatt jobban emésztjük ezeket, mivel az enzimek könnyebben hozzájuk férnek. A kecsketej fehérjéi a gyomorban lágyra alvadnak. Nagyon kevés benne az alfa-s-1-kazein, ezért kevéssé allergén hatású.

• Zsírsavak:

Sok, biológiailag értékes rövid és közepesen hosszú zsírsav. Ezen kívül gazdag kétszeresen telítetlen konjugált linolsavban (CLA). Ez rákvédő hatású, ugyanakkor véd az érelmeszesedés ellen, és klinikai tanulmányok eredménye szerint csökkenti a test zsírtartalmát is, ezzel párhuzamosan növelve az izomtömeget.

• Ásványi anyagok:

Kalcium, kálium, magnézium, nátrium, foszfor és klorid.

• Nyomelemek:

Réz, cink, foszfor, bór, titán, króm, jód, viszonylag kevés vas.

• Vitaminok:

A-, B1-, B2-, C-, D- és E-vitaminok, Nagyon kevés B12-vitamin és folsav. A kecsketej azért annyira fehér, mert A-vitamint tartalmaz. Ezzel szemben a tehéntej az A-vitamin elő anyagát, a karotint tartalmazza. A kecsketejben háromszor annyi D-vitamin van, mint a tehéntejben, ami fontos a kalcium felszívódásához.

• Enzimek:

Nyolcféle enzim, plusz a koenzim Q10, amely antioxidáns hatású és sejtjeink nélkülözhetetlen alkotóeleme. Leginkább a tüdőnknek, szívünknek és májunknak van szüksége sok koenzim Q10-re, főképp a 40. életév után, amikor a testünk egyre kisebb mennyiségben kezdi termelni.

Forrás: A Mi hazánk természete - Kecsketej

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!