Keszthely

 Nyugat-Dunántúlon, Zala vármegye Keszthelyi járásának központja. A Balaton nyugati szegletében fekszik, a tóparti térség második és Zala vármegye harmadik legnagyobb települése és a régió egyik legfontosabb kulturális, oktatási illetve gazdasági központja.

Eredetileg úgy terveztük, hogy a Főtér marad a végére, aztán végül a vasútállomásról elindulva mégis előszőr a Főtér és a sétáló utca szépségeit, műemlékeit tekintettük meg, ezt követte a Kastély, majd legvégül a Helikon park és pihenésképp betértünk a Vén Bakter falatozóba, ahol remek gyros tálat ettünk. Nagyon ízletes volt, a kávéjukkal együtt. Kedves, fiatalos kiszolgálással.

Főtér: 

    Ha kisétálunk a kastély kertjéből, a Kossuth Lajos utcán haladunk végig – ez Keszthely főutcája, forgalomtól elzárt terület. Számos műemlék jellegű és műemléki védettséget élvező épület található itt. Az épületek legnagyobb része a XIX. század második felében épült, a kor divatjának megfelelően romantikus vagy eklektikus stílusban. 

    A sétálóutca műemlék jellegű épületei közül a legrégebbi az utca közepe táján található barokk stílusú Pethő- vagy Goldmark-ház. Itt született 1830-ban Goldmark Károly zeneszerző. A széles, bolthajtásos kapubejárón jutunk be az udvarba, ahol elénk tárulnak a földszint és az emelet barokk árkádjai. A ház nem, de az udvar látogatható.

    A Pethő- vagy Goldmark-ház udvarának végében áll a város zsinagógája. 1780. körül Hofstadter Kristóf terve alapján épült, amit 1852-ben átalakítottak, majd 1894-ben eklektikus homlokzattal bővítettek. A zsinagóga hátsó udvarában van egy bibliai kert is.

    Keszthely tágas Fő terét impozáns épületek szegélyezik, ilyen a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom, mely gótikus stílusban épült, és Keszthely legrégebbi épülete falain Magyarország legnagyobb gótikus freskóival. Építtetőjét, az 1397-ben kivégzett Lackfi István nádort itt temették el.

A plébániatemplom mellett található a Vajda János Gimnázium épülete, amelyet gróf Festetics Pál alapított 1772-ben.

    A főtér szépségét emeli még a mai Városháza épülete, melyet 1769-ben építették megyei szálláshelynek, tervezője Hofstädter Kristóf volt. Később átépítették, akkor nyerte el mai copf stílusú homlokzatát. Az épületen emléktábla hirdeti, hogy ebben az épületben működött 1865-1897. között az egykori Georgikon utódjaként megnyílt Mezőgazdasági Tanintézet. Felújítása 1990-ben készült el.

Festetics Kastély:

Érdemes legalább 1,5 - 2 órát szánni csak a kastélyra és a parkra. Hatalmas maga az épület. Nagyon sok szoba látogatható. Egy olyan helyiség van a kastélyban, amiről korábban azt olvastam, hogy tükör szoba. Oda érkeztünkkor láttuk, hogy ez a helyiség ma már egy Díszebédlő. A jelenlegi információk szerint utóbbi volt a korabeli funkcionalitása a helyiségnek, nem a tükörszoba. Az csak amolyan elképzelés/feltételezés volt. A Díszebédlő a helyes, korabeli megállapítás. Utóbbi is igazán gyönyörű, de a feltételezett termet én személy szerint nagyon vártam. Ettől eltekintve gyönyörű a kastély kívűl, belül. A park mesés,. hatalmas. A kiállításokat érdemes megnézni. Ha mostanában mennétek, a Madárparkról érdeklődjetek! A kihelyezett nagy térkép szerint a Pálmaház mellett van, de felújításokat végeznek, így átmenetileg el lett költöztetve. Belépőjegy vásárlásakor kaptok egy pici térképet, az jelöli helyesen a jelenlegi Madárparkot!

 

    A kastélyépület, belső kialakítása és berendezése a legtöbb magyar kastélytól eltérően részben épen maradt a második világháború alatt. A Festetics család távozása, 1944 szeptembere után a gyűjtemény egy része a német és magyar katonák, valamint a helyi lakosság fosztogatásának esett áldozatul, viszont a ma is a kiállításban látható eredeti berendezési tárgyak megmenekültek.
Az 1948-as államosítás után a kastélyból csak a könyvtári szárny és a korábban, a világháború idején, lefalazott helyiségek voltak látogathatók Helikon Könyvtár néven, amely az Országos Széchényi Könyvtár kezelésében volt.

1. Kastélymúzeum kialakítása A „kastélymúzeum” kialakításának gondolata már az ötvenes években megfogant, azonban a kastély teljes külső és belső rekonstrukciója csak a hetvenes évekre haladt előre annyira, hogy az 1974-ben Helikon Kastélymúzeum néven megalapított múzeumban megnyílhasson. Az intézmény hivatalos neve 2012 óta Helikon Kastély, küldetése a Festetics-örökség megőrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása. A Helikon Kastély öt épületben hat állandó kiállítással várja a látogatókat.
2. Főúri életforma és Helikonkönyvtár – enteriőrkiállítás A kastélyban látható Főúri életforma és Helikon Könyvtár című enteriőrkiállítás eredeti vagy korhűen rekonstruált belső terei a 18–19. századi főúri életformát mutatják be. A kastély legnagyobb értéke Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára több mint 80 ezer kötettel.
3. Hintókiállítás A hintókiállítás az egykori kocsiház épületében nyílt meg 2002-ben. Fő anyaga a több mint 50 darab, a főúri életformához kapcsolódó 18–19. századi kocsi, hintó és lovas szán, valamint a lovaglással összefüggő egyéb tárgyi emlékek, illetve képzőművészeti alkotások gyűjteménye.
4. Vadászati kiállítás A vadászati kiállítás 2008 óta látható egy átépített, a második világháború után a honvédség által emelt épületben. A tárlat öt földrészen elejtett vadfajok trófeáinak ad helyet. Az állatok többségével „természetes élőhelyükön” sétálva ismerkedhetnek a látogatók. Az élményt a témához kapcsolódó néprajzi és képzőművészeti gyűjtemény teszi teljessé.
5. Történelmi modellvasút-kiállítás A történelmi modellvasút-kiállítás az egyik legnagyobb Európában. A 19–21. századi Magyarország, Ausztria és Németország vasútjait szemléltető óriásmodell az eredeti állomásépületek, vasúti pályák, mozdonyok, szerelvények korhű mása.
6. Főúri utazások. úti kalandok – kiállítás Az Amazon Ház Látogatóközpontban – a Festetics család egykori uradalmi szállásépületében – 2016-ban megnyílt Főúri utazások, úti kalandok című kiállítás a 19. századi és a 20. század eleji utazási kultúrát és az utazásokhoz kapcsolódó szokásokat mutatja be számos kipróbálható eszköz segítségével.
7. Pálmaház Az 1880-as években épült Pálmaház egzotikus növényeivel a főúri életmód részét képező orangerie-k és trópusi növényházak hagyományát idézi 2012 óta. A pálmaház épületét sziklakert, akvárium, kerti tó és madárpark együttese övezi.
8. Kastélypark A kastélypark, amely természetvédelmi terület, a közelmúltban befejezett rekonstrukciót követően újra a Henry Ernest Milner angol kerttervező által az 1880-as években tervezett látványt nyújtja a felújított tóval, az Oroszlános kúttal és a szökőkutakkal, valamint a hercegnői kamarakerttel.

Helikon Park:

Kirándulásunk vége felé közeledve céloztuk meg eme gyönyörűséges és hatalmas zöld területet. Bár már egy kissé időhíján voltunk, így nem jártuk be az egész parkot csak egy csekély kis részét. Aki ellátogat ide, szánjon rá időt, megéri. Egy igazi kis meseerdő.

    Hogy miért pont Helikon, és mi köze a Festetics családhoz? 1883-ban Festetics II. Tasziló adta a ligetet a városnak örökös használatra, amit parkká alakítottak – eredetileg Fürdő Park volt a neve – , ahol jellemzően lombhullató fák dominálnak: gesztenye, bükk, hárs, cseresznye, szomorú fűz, tölgy és platán, utóbbi a fő sétány fája.  A tűlevelűek közül tuját, fenyőt, közönséges mocsári ciprust figyelhetünk meg.

    A Helikoni Ünnepségek fontos szegmensét képzik a város kulturális életének. Az első ünnepséget 1817-ben Gróf Festetics György szervezte, és az irodalmi élet oly neves szereplői vettek rajt részt, mint Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Dukai Takách Judit. A jeles kulturális eseményt többször is megtartották, majd a gróf halálával véget értek az ünnepségek

• Helikon emlékmű  Száz év múltán is úgy látták, az, hogy az értelmiség krémje a Balaton-parti Keszthely városában gyűlt össze, nagy jelentőséggel bírt a város életében, ezért úgy vélték, illendő megemlékezni a centenáriumról, és nem szabad hagyni, hogy feledésbe merüljön ez a szép hagyomány. A világháború miatt csupán 1921-ben volt lehetőség arra, hogy megemlékezzenek a Helikoni Ünnepségek 100 éves évfordulójáról. Ekkor emelték a parkot átszelő sétány mentén található 8 oszlopon álló, kupolás Helikon Emlékművet. Nem ez az egyetlen alkotás, ami a parkot díszíti, megtalálható Kitaibel Pál botanikus, Cholnoky Jenő földrajztudós szobra, Herman Ottó emlékoszlopa.

Szigetvár

    Szigetvári strandolásunkat egy kis városnézéssel kötöttük egybe. A vasútállomástól nincs messze a gyógyfürdő és ráadásul a főtéren keresztül, szinte egyenesen haladva a Zrínyi várba botlunk. Onnan már szinte tényleg csak egy köpésnyire van a strand. Érdemes a sétáló utcán lassan végig haladni, igazán kellemes hangulata van, teljesen eltudja varázsolni az erre járót. A Zrínyi vár látogatóinak kívül, belül megéri az idejüket rászánni. Érdekessége és hatalmassága is elkápráztatja az arra járót. A várat körül ölelő park, mint egy meseerdő, futóknak, kutyusosoknak, természet barátoknak egyaránt. 

S bár én gyerek fejjel láttam azt a sorozatot, aminek nagy részét itt forgatták, de anyum jót nosztalgiázott. Szerette is a sorozatot és a jelek szerint oda is figyelt, hogy a szereplők a film szerint hol ettek, dolgoztak, vagy csak tartózkodtak sokat. 😎😁👍

Ali Pasa dzsámi, 

mai nevén Szent Rókus templom, a Zrínyi téren található. 1588-1589-ben épült, tölgyfa cölöpökre. A törökök kiűzését követően római katolikus plébániává alakították, majd 1788-ban Szent Rókus tiszteletére szentelték fel. A templom 2015-ben felkerült a Szigetvári emléktárba. További érdekességek a látványosságról: Forrás

Zrínyi vár: 

A vár alaprajza többszöri átalakítás ellenére is méltán képviseli a XVI. századi földvárak típusát. A négy bástya és a várfalak szabálytalan négyszögű területet zárnak be. A vár a mai formáját 1566 ostrom után nyerte el, mikor a törökök helyreállították és felépítették a bástyákat. Az Országgyűlés 2016-ban a Várat nemzeti emlékhellyé nyilvánította.  Forrás

Zrínyi tér: 

A történelmi város főterén számos építmény emlékeztet a múltra. Mint pl Gerendai István által készített Oroszlán szobor, mely a lakosság adakozásából készült Szigetvár legnagyobb hősének Zrínyinek a tiszteletére 1878-ban. Tőle balra a Postakocsiállomás épülete, tőle jobbra a Városháza és persze a Szent Rókus templom.

A város történelmi múltja mellett kiváló gyógyfürdővel is büszkélkedhet. A fürdő épülete török kori műemléket idéz elő kupolájával és tornyaival. A kellemes pihenést az 50 évvel ezelőtt felszínre törő 62 C°os gyógyvíz biztosítja. Forrás

És azt hiszem azzal sem fogok nagy titkot elárulni, hogy ebben a gyönyörű városban játszódott a Kisváros. A Kisváros egy 1993 és 2001 között vetített magyar televíziós filmsorozat, amely a Magyar Televízióban volt látható. A történet középpontjában a valóságban nem létező határmenti kisváros, Végvár áll. A sorozat jeleneteinek jelentős részét Szigetváron, valamint a bozsoki, a bucsui és a berzencei határátkelőnél, a laktanyai jeleneteket Adyligeten, a sorozat első felében lévő benzinkutas jeleneteket a 6-os főúton, Érd és Százhalombatta határában lévő OMV kútnál, a Kádár Transnál játszódó jeleneteket a cég érdi telephelyén, a Real Bankban játszódó jeleneteket a bank pécsi fiókjában vették fel. A Siesta Club Hotel Harkányban, a Vital Szálló Almamellék-Szentmártonpusztán található. 

A teljesség kedvéért a strandolók majd egész napos társa ☺️ Egész nap ide oda repdesett, tipegett, topogott az emberek közelében 💓

Pécs - Cella Septichora

 A pécsi világörökség

    

Pár napja egy tartalmas pécsi kirándulást szerveztünk meg, melynek egyik állomása a Cella Septichora Látógatóközpont volt. Már nagyon régóta terveztük, hogy elmegyünk Pécs egyik nevezetességét megtekinteni. Egyik érdekessége, hogy a Székesegyház felé menet vastag üveglapokon sétálhat végig az arra látogató. Ha letekint, le lát a sírkamrák egy részére.  Ez volt az a motívum, ami miatt mi is mindig kíváncsiak voltunk  arra az egyszerű tényre, hogy mi rejlik az üveg alatt. 

    Pécs város római kori elődje, Sopianae késő római, részben ókeresztény északi temetőjének egy része 2000-ben felkerült a világörökségi helyszínek közé. A kultúrtörténeti kincs minősítést azzal az indokkal érdemelte ki, hogy a feltárt leletegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak korai keresztény temetkezési építészetét és művészetét. Forrás

    A Cella Septichora Látogatóközpont területén a Cella Septichora mellett a pécsi világörökség hét további temetői építményét lehet megtekinteni, köztük a festett Péter-Pál sírkamrát és a Korsós sírkamrát. Péter - Pál nyugati oldalfal falfestményeinek,  mennyezetének és oldalfalának rekonstrukciója is látható a Péter - Pál sírkamra mellett. Az Ókeresztény Mauzóleum a Szent István tér alsó részén, végül két további helyszín az Apáca utcában látogatható. Forrás

A sírkamrákról általában

    A Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak késő római temetőiben általában nem volt jelentősebb mennyiségű, kőből téglából épített, falazott temetkezőhely. Sophiane késő római északi temetőjének a sajátossága, hogy itt nagyszámú ilyen típusú emlék koncentrálódott, azaz a jellegzetes téglasírokon kívül temetkezésre használt épületeket is létesítettek. Valamikor a 4. század közepe és 420-as évek közötti időszakban épültek a temető területén ezek az emlékek, köznapi nevükön sírkamrák, amelyeket ókereszténynek szokás nevezni. 

    Az "Ókeresztény sírkamra" kifejezés mind a köztudatban, mind a szakirodalomban meghonosodott Sophiane északi temetőjének késő római időszakából származó épített emlékeinek elnevezésére. A sírkamra kifejezés szó szerint a földalatti temetkező helyet - mai szóhasználattal élve - a kriptát kelenti (hypogaeum). A kétszintes sírépületek esetében földalatti temetkezőhelyhez tartozott egy földfeletti felépítmény is (cella memoriae, mausoleum) Több esetben az ilyen építményeknél csak a föld alatti sírkamra maradt meg.

Cella Septichora

    Az építmény külső hossza 22,25 méter, legnagyobb külső szélessége 17,30 méter, a falak vastagsága átlagosan 1 méter. Az épület falait tört mészkőből és téglából emelték vegyes falazással: a kőfalazatba kb. méterenként 2-2 sor kiegyenlítő téglasort építettek be. Az épület falában látható négyszögletes lyukak az építés során használt állványzat gerendáit tartották, erősítették a falhoz. Az épület belső járószintjén egyenetlen felszínű és vastagságú, déli irányba lejtő habarcsréteg terült el, amely az építéskori állapotot mutatja. Az északi apszisokban látható mészkupacok a római kori oltott mész maradéka. A cella septichora építését a római korban nem fejezték be. 

    Ezt bizonyítja a vakolatlan falak, a vízszintes belső járószint hiánya, tetőfedő téglák szinte teljes hiánya a pusztulási rétegben, valamint a bejárati rész ideiglenes kialakítása. Ezek alapján építésének ideje a 4. század végére, legkésőbb az 5. század késő harmadára tehető. A celle septichora északnyugati apszisának fala kívülről, az északi oldalról is látható. A régészeti feltárás során a fal mögötti földet tudományos célzattal távolították el. A bemutatott állapotban soha nem volt látható a földfelszín alatti felmenő fal külső oldala.

Ókeresztény Mauzóleum 

Egyike Sopianae nagyobb épületeinek. 1975-ben, mikor az addig itt lépcsőzetesen folyó vízesés javítási munkálatai folytak, bukkantak rá az Ókeresztény Mauzóleumnak nevezett épületre

    Ez a temetői kápolna egyike Sopianae nagyobb épületeinek. Kétszintes volt; a felszíni kápolna cella memoriaeként szolgált, míg a kriptában temetkeztek. A sírkamra eredetileg egy festett helyiségből állt, amelynek déli oldalán állt a hatalmas, gyönyörűen faragott szarkofág. Később a sírkamrát nyugati irányban megnagyobbították és két újabb szarkofágot helyeztek el benne.

    A sírkamra festményei részben felületkitöltő díszítések, részben pedig figurális ábrázolások. A megmaradt freskósorozat alapvetően két részből áll; az északi falon Ádám és Éva bűnbeesése, Dániel próféta az oroszlánok vermében, végül az életfa motívuma látható. A keleti fal tengelyében, a mennyezet alatt Krisztus szimbólumát, az ún. krisztogramot látjuk. Az alatta lévő fülkében búzakalász ábrázolással és pálmaággal övezett trónuson ülő, vörös ruhás alak torzója szerepel. Forrás

Az állatok nem kérhetnek segítséget – de mi megadhatjuk nekik

Az állatok nem beszélnek. Nem írnak segélykérő leveleket, nem posztolnak a közösségi médiában, és nem tudják kifejezni, ha szenvednek. Mégis nap mint nap szembesülünk azzal, hogy milliók élnek veszélyben – az utcán, elhagyva, éhezve, megkínozva vagy élőhelyüktől megfosztva. És közben ők nem kérnek semmit. Csak néznek ránk a szemükkel, amelyek sokszor többet mondanak bármilyen szónál.

Mi viszont emberek vagyunk. Választhatunk. Cselekedhetünk.

🐶 Egy tál étel, egy simogatás – nekik a világot jelentheti

Az utcán kóborló kutyák és cicák nem választották a sorsukat. Egy kis víz a hőségben, egy tál étel, egy meleg pokróc a hideg ellen – talán apróságnak tűnnek, de az ő szemszögükből ezek életmentő gesztusok. Ha nem tudsz örökbe fogadni, etetőpontot is létrehozhatsz a környékeden. Már azzal is segítesz, ha észreveszed őket.

🐾 Menhelyek – a remény szigetei

Az állatmenhelyek nap mint nap emberfeletti munkát végeznek. De gyakran túlterheltek, túlzsúfoltak, forráshiányosak. Egy-egy adomány, takaró, konzerv, séta, önkéntes óra óriási segítség számukra. Ha nem is tudsz pénzt adni, egy megosztással, egy ajánlással is segíthetsz. Minden számít.

🌿 Vadon élő állatok – az élőhelyek védelme is segítség

Ne felejtsük el az erdők, mezők, vizek lakóit sem. A természet pusztulása az ő életüket is veszélyezteti. Ne hagyjunk szemetet magunk után, ne zavarjuk feleslegesen az élővilágot, és támogassuk azokat a szervezeteket, amelyek a védelmükön dolgoznak.

❤️ Mi vagyunk az ő hangjuk

Az állatok nem tudnak szólni. De mi szólhatunk helyettük. Írhatunk, taníthatunk, példát mutathatunk – a gyerekeknek, a szomszédainknak, a közösségeinknek. Minden jó szó, minden megosztott cikk, minden felelős döntés számít.

Az állatok nem kérhetnek segítséget. De mi megadhatjuk nekik. Mert az emberiesség nem ott kezdődik, hogy mit mondunk – hanem hogy mit teszünk.