Ajkára, ahol vezető gazdatiszt lesz. Élete itt teljesedik ki. Az ajkai évek alatt indul irodalmi pályafutása; íróként is országosan ismertté válik. 1941-ben a család Budapestre költözik, a Földművelésügyi Minisztériumban kap állást, emellett elbeszéléseket, regényeket, színdarabokat és forgatókönyveket ír nagy sikerrel. A második világháborút követő viharos történelmi időszakban irodalmi munkássága háttérbe szorul. 1955-ben jelenik meg újra könyve, ettől kezdve élete végéig termékeny író. 1970. június 23-án hunyt el Budapesten. Fekete István Jókai Mór mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. Számos elbeszélés, novella, ifjúsági regény és állattörténet szerzője és az egyik legismertebb
vadászíró. Valamennyi művét áthatja a természetszeretet, a szilárd keresztény hit, az egyszerű emberek iránti szeretet és tisztelet, és egyfajta nyugodt derű. Fekete István nem tanult író, hanem született tehetség. Írni nyolc éves korában kezdett Göllén. 1955-ben jelenik meg újra könyve, ettől kezdve élete végéig termékeny író. Életében számos elismerést, díjat, kitüntetést kapott. Legismertebb művei;
Kele (1955), Lutra (1955), Tüskevár (1957), Bogáncs (1957), Téli berek (1959), Vuk (1965), Hú (1966), Ballagó idő
(1970).
Halálától napjainkig népszerűsége töretlen, folyamatosan adják ki újra és újra könyveit. Több regényét sikeresen megfilmesítették (Koppányi aga testamentuma, Tüskevár,
Bogács, Lutra), Vuk, a kisróka pedig világszerte ismert mesehőssé vált.Természetszeretetéből fakadó és szakértő megfigyeléseire alapozott csodálatos természetleírásai, humánuma, keresztény világnézete, finom humora és öniróniája, valamint az írásaiból sugárzó optimizmus egészen sajátos hangulatúvá varázsolják műveit. Munkásságának további nagyszerűsége, hogy írásai valamennyi korosztálynak szólnak, fiatalok és felnőttek egyaránt olvassák műveit.
Ott jártunkkor a bácsi (a helyi idegen vezető, alapító) a leírtakon túl személyes élményeivel és sajátos mesélési stílussal büvöli el a látogatókat.
A gyűjteményt F. Bodó Imre agrármérnök, helytörténész alapította 1995-ben.
Megtekinthetők az író személyes tárgyai, eszközei, így kéziratai, igazolványai, bizonyítványai, oklevelei, kitüntetései, versei, könyvei, a természetről készített festmények és az állatszereplők modelljei: Vuk, a róka, Kele, a gólya, Csí, a fecske, Hú, a bagoly, stb.
Csonka Sándor, Gulyás József, Soós Tibor és Szentkirályi Attila festőművészek munkái, Ambrus Sándor grafikái, valamint göllei (Fekete István szülőfaluja, Somogy megye) szőttesek díszítik.
http://www.feketeistvanmuzeum.hu/












