Ez a fővárosi túra egyáltalán nem kímélte a lábainkat, de a budai Várnegyed ódon hangulata, a macskaköves utcák és a történelem megelevenedő szelleme minden egyes megtett méterért bőségesen kárpótolt bennünket.
PART 1: A mélyben – A Labirintus és a lépcsők
A Déli pályaudvarról indulva gyalog céloztuk meg a Várhegyet, az Úri utca irányába haladva. A feljutás már önmagában megadta a nap alapozó fizikai kihívását: ha jól számoltuk, pontosan 176 lépcsőfokot küzdöttünk le felfelé, és ebben még benne sem voltak a várfal kezdésénél lévő lépcsősorok a Sziklakórház Atombunker szomszédságában. A szuszogós kaptató után kifejezetten jól esett megérkezni a csendes, történelmi utcákra.
A Budavári Labirintus a föld alatti, természetes karsztforrások és ember alkotta járatok összetett rendszerével egészen rejtelmes, sötét és párás világba kalauzolt minket. Bár a kanyargós, dohos alagutakban könnyű lenne elveszíteni az irányérzéket, a kb. boka magasságában elhelyezett zöld "EXIT" táblák megbízhatóan mutatják a helyes utat.
A föld alatti homályban történelmi alakok szobrai köszöntöttek minket: III. Béla, Mária Terézia, Janus Pannonius és Mátyás király alakja sejlett fel a meleg fényű lámpák alatt. A séta legvégén, a legsűrűbb ködben Drakula gróf börtönzésének emléke fogadott – a legenda szerint ugyanis Mátyás király itt tartotta évekig fogságban a hírhedt erdélyi vajdát, Vlad Țepeșt.
PART 2: A magasban – Halászbástya, Mátyás-templom és a történelmi panoráma
A hűvös, nedves kőjáratokból a felszínre visszatérve a Nagyboldogasszony-templomhoz (a közismert Mátyás-templomhoz) sétáltunk. A csodás, színes Zsolnay-kerámiacserepekkel fedett gótikus remekmű és a szomszédos Halászbástya fehér kőcsipkéi mindig lenyűgözik az embert.
A Halászbástya neoromán teraszairól nyíló panoráma az alant kanyargó Dunával, a hidakkal és a fenséges Parlamenttel egyszerűen megunhatatlan látvány. A bástya maga a középkori várfal azon szakaszára épült, amelyet a hagyomány szerint a halászok céhe védett – innen ered a világhírűvé vált elnevezése is.
Miután kigyönyörködtük magunkat a főváros látképében, komótos, levezető sétával visszaindultunk a Déli pályaudvarra, egy újabb tartalmas, sokat lépkedős városon átvágó menet végére pontot téve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése