Pécs TV torony

    Már idejét sem tudom mikor voltunk itt utoljára. Egy nagyon hirtelen jött ötlettől vezérelve jöttünk el ismét a toronyba. 10+ éve már az előző látogatásunknak. Ezen a napon több más helyen is jártunk, de most csak a TV toronyról néhány érdekesség, ami többek között a hivatalos oldalukon is olvasható, illetve a wikipédián is.

PÉCSI TV-TORONY

    

Páratlan látványt nyújt a Közép-Európa legnagyobb körpanorámájával rendelkező kilátó. A Misina-tetőre a Pécsi pályaudvar elől induló 35-ös és 35Y jelzésű autóbusszal lehet feljutni. A Misina-tető ugyan alacsonyabb, mint a Mecsek néhány csúcsa, de a város közeli elhelyezkedése és a jó közlekedési lehetőségek miatt kedvelt kirándulóhely.

    Gyorslifttel lehet feljutni a 72 méter magasságban kialakított üvegfalú eszpresszóig. A nyitott kilátóterasz 80 méteres magasságban található. A toronyból 610 méterrel a tengerszint felett nézelődhetünk, ami a város sík területeinek átlagos 120 méteres tengerszint feletti magasságával még mindig közel 500 méteres város feletti magasságot jelent. Körkilátójából szép időben messzire el lehet látni. Déli irányban a város, illetve a Baranyai-dombság, messzebb a Villányi-hegység és a horvát Papuk-hegy látható. Keleti irányban a Zengő, nyugatra a Tubes, északra a Mecsek látszik. Tiszta időben akár a Badacsonyig is ellátni. A torony aljától északkeleti irányban sí- és szánkópálya is található. A torony a MinDig TV teljes kínálatát sugározza, az adóépület a toronytól néhány méterre helyezkedik el. A digitális átállásig egymástól függetlenül párhuzamosan működött az analóg és digitális televízióadás.

    A jelenlegi torony betonalapja 22 méteres átmérőjű, 3 és fél méter vastag, melyet többrétegű acélháló merevít. A torony kettős gyűrűből áll, a belső 5 méteres átmérővel 135 méteres magasságig halad, a külső 12 méteres átmérővel 92 méter magasságig. A belső gyűrűben fut a lift, a kettő közt pedig 459 lépcsőfok kanyarog. Amikor megnyitották, a kilátónak évente kétszázezer látogatója volt, napjainkban évente nyolcvanezren keresik fel. Az 1972. decemberi elkészültekor a torony hétvégente díszkivilágítást kapott, amely idővel elmaradt. 2017. augusztus 19-étől újra díszkivilágítást kapott a tévétorony és minden este különböző színben pompázik.

KILÁTÓ

    

A pécsi Tv-torony és Kilátó rekorder, hiszen Magyarország legmagasabb épülete. A 197 méter magas  épület a Mecsek 535 méter magas Misina csúcsán áll.  Helyén az 1960-as évekig az 1908-ban épült Kiss József-kilátó állt, mely a Mecsek Egyesület fõtitkáráról, több Mecsek-ismertető könyv írójáról, a lelkes természetbarátról kapta nevét.  Ez a kilátó 24,6 méter magas, kb. 5x5 méteres alapterületű épület volt, mellette egy kis épülettel. Emlékét a Zsolnay porcelángyárban készült mázas pirogránit emléktábla őrzi, melyet a kilátó falában helyeztek el. A kilátó mellett 1959-től 1968-ig 70 méter magas acélszerkezetű adó állt, az első vidéki adótorony, mely a Magyar Televízió 1-es műsorát sugározta. A mai kilátó építése 1968-tól 1973. április 4-ig tartott.  A torony 18500 tonna vasbetonból épült, Vízvárdy István, Söpkéz Gusztáv és Thoma József tervei alapján.  A torony eredetileg 191 méteres volt, de egy 1995-ös antennacserét követően, 6 méterrel magasabb lett

ÉTTEREM ÉS RENDEZVÉNYHELYSZÍN

    Felújított étterme pedig igazi kulináris élményt kínál látogatóknak. A konyha és az étterem felújítása 2020 februárjában zárult le. Rendszeresen frissített borkínálattal, helyben készült desszertekkel várják a vendégeket.  Rendezvény helyszínként is egyre felkapottabbá vált, hiszen az 50 fős külön terem lehetőséget kínál a vendégek számára az elkülönülés lehetőségét. Sőt 120 főig bővíteni tudják rendezvényeik számát, így az adott vendég csoport számára biztosítják az egész éttermet.

Nyitvatartás:

• Hétfő-Csütörtök: 10:00 - 19:00 (az étterem 11:00-tól üzemel)
• Péntek - Szombat: 10:00 - 20:00 (az étterem 11:00-tól üzemel)
• Vasárnap: 10:00 - 18:00 (az étterem 11:00-tól üzemel)

Pécs, Misina-tető 

Jegyárak:

• Belépő díj / fő, HUF, bruttó:
• Teljes árú: 1.590 Ft
• Kedvezményes diák, nyugdíjas: 1.390 Ft (igazolvány szükséges!)
• Gyermek (4-14 év): 1.000 Ft
• Apróság (4 év alatt) és matuzsálem (100 év felett): ingyenes

"Ha Ön is a Tv-Torony szerelmese, vagy pusztán évente több alkalommal is szívesen gyönyörködne a pazar kilátásban, tekintse meg éves bérlet ajánlatainkat, melyek igen vonzó lehetőséget kínálnak kicsiknek és nagyoknak egyaránt!"

Nagyon szép időnk volt, nem csak Pécsett csodálhattuk meg, de piciny városunkat Sásdot is megpillanthattuk. Igaz, hogy nagyon aprónak tűnt, de még így is jól esett látni. Miután lejöttünk, betértünk a misina tetőponti kávézóba egy jó erős feketére.

Forrás1 

Forrás2

Pucus és a hó

     Bár úgy lett volna igazán szép, ha karácsonykor esik a hó. De sajnos ahogy az elmúlt években, úgy idén sem akkor fehérlett a táj. Eddig csak pár napig lehetett a hó szépségeit élvezni. Kétség kívül az én Pucikám is nagyon élvezte a havat, annak ellenére, hogy echte szoba kutya, a meleget, a gazdi közelségét és a sok pihenést részesíti előnyben. Már 13 éves, jó súlyban van, amúgy sem egy túl nagy mozgásigényű kutya, de ("lekopogom") kora-súlya-beállítottsága (csivava és palota pincsi mix) ellenére igencsak akadnak aktívabb pillanatai. Ilyen volt az a pár havas nap is, mikor egy rövid időre elfelejtette, hogy ő bizony 16-18 fok alatt már mennyire szokott fázni.

Egy kis érdekesség a kutyák hőszabályozásáról:

    A kutya állandó testhőmérsékletű (homoioterm) állat; jól fejlett hőszabályozó rendszere a környező hőmérséklettől olyan tökéletesen függetleníti, hogy belső hőmérséklet-ingadozása csupán 0,1 °C. Központja az agyban, a hipotalamuszban található. Attól függően, hogy a hőközpontban átáramló vér hőmérséklete esik v. emelkedik, hűtés, ill. fűtés az eredmény. Fűtéskor (kémiai hőszabályozás) a belső szervek és az izmok anyagcseréje fokozódik, ilyenkor az állat egész teste szinte reszket. Hűtéskor az ún. fizikai hőszabályozás lép működésbe: fokozódik a bőrerekben átáramló vérmennyiség és megindul a verejtékezés, ami a meleg elleni védekezés leghatásosabb eszköze. A kutyának nincs verejtékmirigye; a túlfűtéstől - levezető szerve a nyelv -, a túl nagy belső hőtől » lihegéssel szabadítja meg szervezetét, bár feltehető, hogy a szőrrel fedett bőrfelületen is kissé verejtékezik. Elsősorban azonban a talppárnáin keresztül izzad. (Az orr nyálkahártyája ugyancsak állandó, jelentős párologtatást végez.)

A hideg ellen a kutyák » reszketéssel védekeznek.

A kutya egészségét, munkaképességét jelentősen befolyásolja a levegő hőmérséklete, páratartalma, mozgása, valamint a légnyomás. Normális élettevékenységet csak állandó testhőmérsékleten fejthet ki; ez a különböző fajtáknál 37,5 és 38,5 °C fok között váltakozik. (» Hőguta)

Forrás

Hulladékgazdálkodás változás!

 A klímaváltozás immár a mindennapjainkban is érezteti hatását, lassanként például eltűnnek az eddig megszokott évszakok hazánkban. Klímánk védelme, bolygónk jövője szempontjából tehát kulcsfontosságú, hogy egyebek mellett csökkentsük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású gázok kibocsátását. Ennek eléréséhez az Európai Unió a többi között azt a célt tűzte ki, hogy a tagállamoknak 2023. december 31-ét követően az élelmiszer-hulladékok szelektív gyűjtését is biztosítaniuk kell a háztartások számára. Ezáltal újabb jelentős lépést teszünk a jövő hulladékgazdálkodása, és így a körforgásos gazdaság megvalósítása.

57 millió tonna, fejenként 127 kg – évente ennyi élelmiszer-hulladékot termelünk az Európa Unióban az Eurostat tavaly novemberi jelentése szerint. Ennek mintegy 55 százaléka a háztartásokban keletkezik, ami egy főre vetítve 70 kg-ot jelent. Magyarországon kedvezőbb a helyzet e tekintetben: fejenként átlagosan „csupán” 65,5 kg – a teljes lakosságra vetítve csaknem 635 000 tonna – élelmiszer-hulladékot dobunk ki egy évben.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nébih adatai javuló tendenciát mutatnak: a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége ugyanis öt év alatt 33,1 kg-ról 25,2 kg-ra mérséklődött. Az élelmiszer-pazarlás mértéke tehát 24 százalékkal csökkent a háztartásokban 2016 és 2021 között. Az összes lakossági élelmiszer-hulladék csaknem kétharmada azonban jelenleg kommunális hulladékká válik. Fontos tudatosítanunk, hogy ezek a szerves anyagok is metánt, azaz üvegházhatású gázt bocsátanak ki lebomlásuk során, vagyis tovább növelik a környezeti terhelést. A klímavédelem szempontjából kulcsfontosságú tehát, hogy ennek a hulladéktípusnak is a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük a volumenét, egyúttal hasznosításának a feltételeit is kialakítsuk.

Mindennek, egyúttal az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak az elérése érdekében az Európai Unió a többi között azt a célt tűzte ki, hogy a tagállamoknak 50 százalékkal csökkenteniük kell az élelmiszer-hulladékok mennyiségét 2030-ig. Továbbá 2023. december 31-ét követően egyebek mellett e hulladéktípus szelektív gyűjtését is biztosítaniuk kell a háztartások számára.

Az élelmiszer-hulladékok begyűjtésével és feldolgozásával újabb jelentős lépést teszünk majd a jövő hulladékgazdálkodása, és így a körforgásos gazdaság megvalósítása felé. Ennek köszönhetően ugyanis nem csupán a kommunális, azaz a vegyes hulladékok kezelése és ártalmatlanítása válik könnyebbé. Még ennél is lényegesebb, hogy az élelmiszer-maradékokból jó minőségű humuszt nyerhetünk, valamint a biogázüzemek a bomlásuk során keletkező metángázt számos területen hasznosítható biometánná alakíthatják át. Érdemes kiemelni a milánói tapasztalatokat, amelyeket tavaly ismertetett a Humusz Szövetség. A csaknem 1,4 millió lakosú olasz nagyvárosban 2012 óta, tehát immár tizenegy éve működik az élelmiszerhulladék-begyűjtési rendszer, és kiváló eredményeket értek el. 28 kg-ról 95 kg-a nőtt az egy főre jutó összegyűjtött élelmiszer-hulladék éves mennyisége 2011 és 2015 között. Ez 2019-ben elérte a 110 kg-ot, vagyis az uniós átlag majdnem hatszorosát, míg azóta évente átlagosan 130 000 tonna élelmiszer-hulladékból készítenek komposztot, illetve biogázt. Ezzel párhuzamosan pedig a szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége is számottevően növekedett.

Forrás