Szigetvár

    Szigetvári strandolásunkat egy kis városnézéssel kötöttük egybe. A vasútállomástól nincs messze a gyógyfürdő és ráadásul a főtéren keresztül, szinte egyenesen haladva a Zrínyi várba botlunk. Onnan már szinte tényleg csak egy köpésnyire van a strand. Érdemes a sétáló utcán lassan végig haladni, igazán kellemes hangulata van, teljesen eltudja varázsolni az erre járót. A Zrínyi vár látogatóinak kívül, belül megéri az idejüket rászánni. Érdekessége és hatalmassága is elkápráztatja az arra járót. A várat körül ölelő park, mint egy meseerdő, futóknak, kutyusosoknak, természet barátoknak egyaránt. 

S bár én gyerek fejjel láttam azt a sorozatot, aminek nagy részét itt forgatták, de anyum jót nosztalgiázott. Szerette is a sorozatot és a jelek szerint oda is figyelt, hogy a szereplők a film szerint hol ettek, dolgoztak, vagy csak tartózkodtak sokat. 😎😁👍

Ali Pasa dzsámi, 

mai nevén Szent Rókus templom, a Zrínyi téren található. 1588-1589-ben épült, tölgyfa cölöpökre. A törökök kiűzését követően római katolikus plébániává alakították, majd 1788-ban Szent Rókus tiszteletére szentelték fel. A templom 2015-ben felkerült a Szigetvári emléktárba. További érdekességek a látványosságról: Forrás

Zrínyi vár: 

A vár alaprajza többszöri átalakítás ellenére is méltán képviseli a XVI. századi földvárak típusát. A négy bástya és a várfalak szabálytalan négyszögű területet zárnak be. A vár a mai formáját 1566 ostrom után nyerte el, mikor a törökök helyreállították és felépítették a bástyákat. Az Országgyűlés 2016-ban a Várat nemzeti emlékhellyé nyilvánította.  Forrás

Zrínyi tér: 

A történelmi város főterén számos építmény emlékeztet a múltra. Mint pl Gerendai István által készített Oroszlán szobor, mely a lakosság adakozásából készült Szigetvár legnagyobb hősének Zrínyinek a tiszteletére 1878-ban. Tőle balra a Postakocsiállomás épülete, tőle jobbra a Városháza és persze a Szent Rókus templom.

A város történelmi múltja mellett kiváló gyógyfürdővel is büszkélkedhet. A fürdő épülete török kori műemléket idéz elő kupolájával és tornyaival. A kellemes pihenést az 50 évvel ezelőtt felszínre törő 62 C°os gyógyvíz biztosítja. Forrás

És azt hiszem azzal sem fogok nagy titkot elárulni, hogy ebben a gyönyörű városban játszódott a Kisváros. A Kisváros egy 1993 és 2001 között vetített magyar televíziós filmsorozat, amely a Magyar Televízióban volt látható. A történet középpontjában a valóságban nem létező határmenti kisváros, Végvár áll. A sorozat jeleneteinek jelentős részét Szigetváron, valamint a bozsoki, a bucsui és a berzencei határátkelőnél, a laktanyai jeleneteket Adyligeten, a sorozat első felében lévő benzinkutas jeleneteket a 6-os főúton, Érd és Százhalombatta határában lévő OMV kútnál, a Kádár Transnál játszódó jeleneteket a cég érdi telephelyén, a Real Bankban játszódó jeleneteket a bank pécsi fiókjában vették fel. A Siesta Club Hotel Harkányban, a Vital Szálló Almamellék-Szentmártonpusztán található. 

A teljesség kedvéért a strandolók majd egész napos társa ☺️ Egész nap ide oda repdesett, tipegett, topogott az emberek közelében 💓

Pécs - Cella Septichora

 A pécsi világörökség

    

Pár napja egy tartalmas pécsi kirándulást szerveztünk meg, melynek egyik állomása a Cella Septichora Látógatóközpont volt. Már nagyon régóta terveztük, hogy elmegyünk Pécs egyik nevezetességét megtekinteni. Egyik érdekessége, hogy a Székesegyház felé menet vastag üveglapokon sétálhat végig az arra látogató. Ha letekint, le lát a sírkamrák egy részére.  Ez volt az a motívum, ami miatt mi is mindig kíváncsiak voltunk  arra az egyszerű tényre, hogy mi rejlik az üveg alatt. 

    Pécs város római kori elődje, Sopianae késő római, részben ókeresztény északi temetőjének egy része 2000-ben felkerült a világörökségi helyszínek közé. A kultúrtörténeti kincs minősítést azzal az indokkal érdemelte ki, hogy a feltárt leletegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak korai keresztény temetkezési építészetét és művészetét. Forrás

    A Cella Septichora Látogatóközpont területén a Cella Septichora mellett a pécsi világörökség hét további temetői építményét lehet megtekinteni, köztük a festett Péter-Pál sírkamrát és a Korsós sírkamrát. Péter - Pál nyugati oldalfal falfestményeinek,  mennyezetének és oldalfalának rekonstrukciója is látható a Péter - Pál sírkamra mellett. Az Ókeresztény Mauzóleum a Szent István tér alsó részén, végül két további helyszín az Apáca utcában látogatható. Forrás

A sírkamrákról általában

    A Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak késő római temetőiben általában nem volt jelentősebb mennyiségű, kőből téglából épített, falazott temetkezőhely. Sophiane késő római északi temetőjének a sajátossága, hogy itt nagyszámú ilyen típusú emlék koncentrálódott, azaz a jellegzetes téglasírokon kívül temetkezésre használt épületeket is létesítettek. Valamikor a 4. század közepe és 420-as évek közötti időszakban épültek a temető területén ezek az emlékek, köznapi nevükön sírkamrák, amelyeket ókereszténynek szokás nevezni. 

    Az "Ókeresztény sírkamra" kifejezés mind a köztudatban, mind a szakirodalomban meghonosodott Sophiane északi temetőjének késő római időszakából származó épített emlékeinek elnevezésére. A sírkamra kifejezés szó szerint a földalatti temetkező helyet - mai szóhasználattal élve - a kriptát kelenti (hypogaeum). A kétszintes sírépületek esetében földalatti temetkezőhelyhez tartozott egy földfeletti felépítmény is (cella memoriae, mausoleum) Több esetben az ilyen építményeknél csak a föld alatti sírkamra maradt meg.

Cella Septichora

    Az építmény külső hossza 22,25 méter, legnagyobb külső szélessége 17,30 méter, a falak vastagsága átlagosan 1 méter. Az épület falait tört mészkőből és téglából emelték vegyes falazással: a kőfalazatba kb. méterenként 2-2 sor kiegyenlítő téglasort építettek be. Az épület falában látható négyszögletes lyukak az építés során használt állványzat gerendáit tartották, erősítették a falhoz. Az épület belső járószintjén egyenetlen felszínű és vastagságú, déli irányba lejtő habarcsréteg terült el, amely az építéskori állapotot mutatja. Az északi apszisokban látható mészkupacok a római kori oltott mész maradéka. A cella septichora építését a római korban nem fejezték be. 

    Ezt bizonyítja a vakolatlan falak, a vízszintes belső járószint hiánya, tetőfedő téglák szinte teljes hiánya a pusztulási rétegben, valamint a bejárati rész ideiglenes kialakítása. Ezek alapján építésének ideje a 4. század végére, legkésőbb az 5. század késő harmadára tehető. A celle septichora északnyugati apszisának fala kívülről, az északi oldalról is látható. A régészeti feltárás során a fal mögötti földet tudományos célzattal távolították el. A bemutatott állapotban soha nem volt látható a földfelszín alatti felmenő fal külső oldala.

Ókeresztény Mauzóleum 

Egyike Sopianae nagyobb épületeinek. 1975-ben, mikor az addig itt lépcsőzetesen folyó vízesés javítási munkálatai folytak, bukkantak rá az Ókeresztény Mauzóleumnak nevezett épületre

    Ez a temetői kápolna egyike Sopianae nagyobb épületeinek. Kétszintes volt; a felszíni kápolna cella memoriaeként szolgált, míg a kriptában temetkeztek. A sírkamra eredetileg egy festett helyiségből állt, amelynek déli oldalán állt a hatalmas, gyönyörűen faragott szarkofág. Később a sírkamrát nyugati irányban megnagyobbították és két újabb szarkofágot helyeztek el benne.

    A sírkamra festményei részben felületkitöltő díszítések, részben pedig figurális ábrázolások. A megmaradt freskósorozat alapvetően két részből áll; az északi falon Ádám és Éva bűnbeesése, Dániel próféta az oroszlánok vermében, végül az életfa motívuma látható. A keleti fal tengelyében, a mennyezet alatt Krisztus szimbólumát, az ún. krisztogramot látjuk. Az alatta lévő fülkében búzakalász ábrázolással és pálmaággal övezett trónuson ülő, vörös ruhás alak torzója szerepel. Forrás

Az állatok nem kérhetnek segítséget – de mi megadhatjuk nekik

Az állatok nem beszélnek. Nem írnak segélykérő leveleket, nem posztolnak a közösségi médiában, és nem tudják kifejezni, ha szenvednek. Mégis nap mint nap szembesülünk azzal, hogy milliók élnek veszélyben – az utcán, elhagyva, éhezve, megkínozva vagy élőhelyüktől megfosztva. És közben ők nem kérnek semmit. Csak néznek ránk a szemükkel, amelyek sokszor többet mondanak bármilyen szónál.

Mi viszont emberek vagyunk. Választhatunk. Cselekedhetünk.

🐶 Egy tál étel, egy simogatás – nekik a világot jelentheti

Az utcán kóborló kutyák és cicák nem választották a sorsukat. Egy kis víz a hőségben, egy tál étel, egy meleg pokróc a hideg ellen – talán apróságnak tűnnek, de az ő szemszögükből ezek életmentő gesztusok. Ha nem tudsz örökbe fogadni, etetőpontot is létrehozhatsz a környékeden. Már azzal is segítesz, ha észreveszed őket.

🐾 Menhelyek – a remény szigetei

Az állatmenhelyek nap mint nap emberfeletti munkát végeznek. De gyakran túlterheltek, túlzsúfoltak, forráshiányosak. Egy-egy adomány, takaró, konzerv, séta, önkéntes óra óriási segítség számukra. Ha nem is tudsz pénzt adni, egy megosztással, egy ajánlással is segíthetsz. Minden számít.

🌿 Vadon élő állatok – az élőhelyek védelme is segítség

Ne felejtsük el az erdők, mezők, vizek lakóit sem. A természet pusztulása az ő életüket is veszélyezteti. Ne hagyjunk szemetet magunk után, ne zavarjuk feleslegesen az élővilágot, és támogassuk azokat a szervezeteket, amelyek a védelmükön dolgoznak.

❤️ Mi vagyunk az ő hangjuk

Az állatok nem tudnak szólni. De mi szólhatunk helyettük. Írhatunk, taníthatunk, példát mutathatunk – a gyerekeknek, a szomszédainknak, a közösségeinknek. Minden jó szó, minden megosztott cikk, minden felelős döntés számít.

Az állatok nem kérhetnek segítséget. De mi megadhatjuk nekik. Mert az emberiesség nem ott kezdődik, hogy mit mondunk – hanem hogy mit teszünk.