Tapolca városa nem pusztán egy megálló a Balaton-felvidék kapujában, hanem egy föld feletti és föld alatti időkapszula, ahol a víz, a kő és a történelem elválaszthatatlanul összefonódik. Amikor megérkeztünk a Főtérre, a hamisítatlan, békebeli kisvárosi hangulat azonnal magával ragadott bennünket. A tér jellegzetes, patinás épületei és a központban magasodó Szentháromság-szobor méltóságteljes nyugalmat árasztanak, miközben a lábunk alól hallhatóan és érezhetően pulzál valami sokkal ősibb: a mélyben rejtőző, kanyargós karsztjáratok világa.
A Tavasbarlang titkai
A Tapolcai-tavasbarlang története egészen 1903-ig nyúlik vissza, amikor egy egészen szokványos kútfúrás során, a föld mélyén munkálkodó mesterek teljesen véletlenül bukkantak rá erre a csodára. Az akkori felfedezést gyorsan követte a felismerés, s alig egy évtizeddel később, 1912-ben már a nagyközönség előtt is megnyílt a barlang. Ezzel Tapolca büszkélkedhetett Magyarország legelső, villanyvilágítással ellátott és turisztikai célra hasznosított barlangjával. A mészkőjáratokat az évmilliók során a feláramló meleg és a felülről beszivárgó hideg karsztvizek formálták ki. A barlang microklímája páratlan: a kristálytiszta, magas páratartalmú levegő és az állandó, 18-20 °C körüli hőmérséklet kifejezetten frissítően hat a városi séta után.
Evezőcsapások a sötétségben
Bátyámmal életünkben először ültünk csónakba, és a sors úgy hozta, hogy mindjárt a föld alatt kellett próbára tennünk a tengerész-képességeinket! A föld alatti stégnél állva volt bennünk egy kis egészséges hezitálás: néztük a szűk, derengő fényben úszó sziklafolyosókat és a vízen finoman ringó fémcsónakokat. Végül nem haboztunk, bevállaltuk és bepattantunk a kishajóba.
A döntést egyetlen másodpercig sem bántuk meg. Ahogy a lapát szeli a tükörsima, azúrkék vizet, a sziklafalak néhol annyira beszűkülnek, hogy karnyújtásnyira, vagy még közelebb vannak az ember fejéhez. A mesterséges fények játéka a nedves mészkőfalakon és a türkiz színű vízfelületen olyan hatást kelt, mintha egy mesebeli mesterséges alagútban haladnánk. Az evezés ritmikus csobbanása és a fejünk felett alacsonyan húzódó sziklamennyezet közelsége felejthetetlen, életre szóló élményt adott.
Tapolca belvárosa és a Malom-tó
A tapolcai Tavasbarlang közvetlen közelében található a hangulatos Malom-tó, amely a város egyik legszebb, legromantikusabb része.
Hangulatos tópart és a csodás látvány: A tavat régi, patinás épületek és árnyas fák övezik. A tóparti sétányon tett séta során lenyűgöző látványt nyújtanak a mediterrán hangulatú teraszok és a vízben tükröződő épületek.
A gyönyörű halak: A Malom-tó kristálytiszta, meleg vizű források által táplált vizében rengeteg hatalmas, színes koi ponty és aranyhal úszkál, amelyeket a partról vagy a víz fölé nyúló kis teraszokról egészen közelről meg lehet csodálni.
A festett lépcső: A tó szomszédságában lévő, híres festett lépcső egy igazi művészeti alkotás a tónál: a lépcsőfokokra szemből nézve egy gyönyörű, úszó koi ponty képe rajzolódik ki, amely a város egyik legnépszerűbb fotózási pontja.
A malomkerék a fal mellett: A tó szélén, az egykori vízimalom patinás falához támaszkodva áll a hatalmas, lapátos fa malomkerék, amely folyamatosan forog a tóba folyó patak vizétől, felidézve a helyszín több évszázados történelmét.
Eredetileg úgy terveztük, hogy a Főtér marad a végére, aztán végül a vasútállomásról elindulva mégis előszőr a Főtér és a sétáló utca szépségeit, műemlékeit tekintettük meg, ezt követte a Kastély, majd legvégül a Helikon park és pihenésképp betértünk a Vén Bakter falatozóba, ahol remek gyros tálat ettünk. Nagyon ízletes volt, a kávéjukkal együtt. Kedves, fiatalos kiszolgálással.
Főtér:
Ha kisétálunk a kastély kertjéből, a Kossuth Lajos utcán haladunk végig – ez Keszthely főutcája, forgalomtól elzárt terület. Számos műemlék jellegű és műemléki védettséget élvező épület található itt. Az épületek legnagyobb része a XIX. század második felében épült, a kor divatjának megfelelően romantikus vagy eklektikus stílusban.
A sétálóutca műemlék jellegű épületei közül a legrégebbi az utca közepe táján található barokk stílusú Pethő- vagy Goldmark-ház. Itt született 1830-ban Goldmark Károly zeneszerző. A széles, bolthajtásos kapubejárón jutunk be az udvarba, ahol elénk tárulnak a földszint és az emelet barokk árkádjai. A ház nem, de az udvar látogatható.
A Pethő- vagy Goldmark-ház udvarának végében áll a város zsinagógája. 1780. körül Hofstadter Kristóf terve alapján épült, amit 1852-ben átalakítottak, majd 1894-ben eklektikus homlokzattal bővítettek. A zsinagóga hátsó udvarában van egy bibliai kert is.
Keszthely tágas Fő terét impozáns épületek szegélyezik, ilyen a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom, mely gótikus stílusban épült, és Keszthely legrégebbi épülete falain Magyarország legnagyobb gótikus freskóival. Építtetőjét, az 1397-ben kivégzett Lackfi István nádort itt temették el.
A plébániatemplom mellett található a Vajda János Gimnázium épülete, amelyet gróf Festetics Pál alapított 1772-ben.
A főtér szépségét emeli még a mai Városháza épülete, melyet 1769-ben építették megyei szálláshelynek, tervezője Hofstädter Kristóf volt. Később átépítették, akkor nyerte el mai copf stílusú homlokzatát. Az épületen emléktábla hirdeti, hogy ebben az épületben működött 1865-1897. között az egykori Georgikon utódjaként megnyílt Mezőgazdasági Tanintézet. Felújítása 1990-ben készült el.
Érdemes legalább 1,5 - 2 órát szánni csak a kastélyra és a parkra. Hatalmas maga az épület. Nagyon sok szoba látogatható. Egy olyan helyiség van a kastélyban, amiről korábban azt olvastam, hogy tükör szoba. Oda érkeztünkkor láttuk, hogy ez a helyiség ma már egy Díszebédlő. A jelenlegi információk szerint utóbbi volt a korabeli funkcionalitása a helyiségnek, nem a tükörszoba. Az csak amolyan elképzelés/feltételezés volt. A Díszebédlő a helyes, korabeli megállapítás. Utóbbi is igazán gyönyörű, de a feltételezett termet én személy szerint nagyon vártam. Ettől eltekintve gyönyörű a kastély kívűl, belül. A park mesés,. hatalmas. A kiállításokat érdemes megnézni. Ha mostanában mennétek, a Madárparkról érdeklődjetek! A kihelyezett nagy térkép szerint a Pálmaház mellett van, de felújításokat végeznek, így átmenetileg el lett költöztetve. Belépőjegy vásárlásakor kaptok egy pici térképet, az jelöli helyesen a jelenlegi Madárparkot!
A kastélyépület, belső kialakítása és berendezése a legtöbb magyar kastélytól eltérően részben épen maradt a második világháború alatt. A Festetics család távozása, 1944 szeptembere után a gyűjtemény egy része a német és magyar katonák, valamint a helyi lakosság fosztogatásának esett áldozatul, viszont a ma is a kiállításban látható eredeti berendezési tárgyak megmenekültek. Az 1948-as államosítás után a kastélyból csak a könyvtári szárny és a korábban, a világháború idején, lefalazott helyiségek voltak látogathatók Helikon Könyvtár néven, amely az Országos Széchényi Könyvtár kezelésében volt.
Kastélymúzeum kialakítása A „kastélymúzeum” kialakításának gondolata már az ötvenes években megfogant, azonban a kastély teljes külső és belső rekonstrukciója csak a hetvenes évekre haladt előre annyira, hogy az 1974-ben Helikon Kastélymúzeum néven megalapított múzeumban megnyílhasson. Az intézmény hivatalos neve 2012 óta Helikon Kastély, küldetése a Festetics-örökség megőrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása. A Helikon Kastély öt épületben hat állandó kiállítással várja a látogatókat.
Főúri életforma és Helikonkönyvtár – enteriőrkiállítás A kastélyban látható Főúri életforma és Helikon Könyvtár című enteriőrkiállítás eredeti vagy korhűen rekonstruált belső terei a 18–19. századi főúri életformát mutatják be. A kastély legnagyobb értéke Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára több mint 80 ezer kötettel.
Hintókiállítás A hintókiállítás az egykori kocsiház épületében nyílt meg 2002-ben. Fő anyaga a több mint 50 darab, a főúri életformához kapcsolódó 18–19. századi kocsi, hintó és lovas szán, valamint a lovaglással összefüggő egyéb tárgyi emlékek, illetve képzőművészeti alkotások gyűjteménye.
Vadászati kiállítás A vadászati kiállítás 2008 óta látható egy átépített, a második világháború után a honvédség által emelt épületben. A tárlat öt földrészen elejtett vadfajok trófeáinak ad helyet. Az állatok többségével „természetes élőhelyükön” sétálva ismerkedhetnek a látogatók. Az élményt a témához kapcsolódó néprajzi és képzőművészeti gyűjtemény teszi teljessé.
Történelmi modellvasút-kiállítás A történelmi modellvasút-kiállítás az egyik legnagyobb Európában. A 19–21. századi Magyarország, Ausztria és Németország vasútjait szemléltető óriásmodell az eredeti állomásépületek, vasúti pályák, mozdonyok, szerelvények korhű mása.
Főúri utazások. úti kalandok – kiállítás Az Amazon Ház Látogatóközpontban – a Festetics család egykori uradalmi szállásépületében – 2016-ban megnyílt Főúri utazások, úti kalandok című kiállítás a 19. századi és a 20. század eleji utazási kultúrát és az utazásokhoz kapcsolódó szokásokat mutatja be számos kipróbálható eszköz segítségével.
Pálmaház Az 1880-as években épült Pálmaház egzotikus növényeivel a főúri életmód részét képező orangerie-k és trópusi növényházak hagyományát idézi 2012 óta. A pálmaház épületét sziklakert, akvárium, kerti tó és madárpark együttese övezi.
Kastélypark A kastélypark, amely természetvédelmi terület, a közelmúltban befejezett rekonstrukciót követően újra a Henry Ernest Milner angol kerttervező által az 1880-as években tervezett látványt nyújtja a felújított tóval, az Oroszlános kúttal és a szökőkutakkal, valamint a hercegnői kamarakerttel.
Kirándulásunk vége felé közeledve céloztuk meg eme gyönyörűséges és hatalmas zöld területet. Bár már egy kissé időhíján voltunk, így nem jártuk be az egész parkot csak egy csekély kis részét. Aki ellátogat ide, szánjon rá időt, megéri. Egy igazi kis meseerdő.
Hogy miért pont Helikon, és mi köze a Festetics családhoz? 1883-ban Festetics II. Tasziló adta a ligetet a városnak örökös használatra, amit parkká alakítottak – eredetileg Fürdő Park volt a neve – , ahol jellemzően lombhullató fák dominálnak: gesztenye, bükk, hárs, cseresznye, szomorú fűz, tölgy és platán, utóbbi a fő sétány fája. A tűlevelűek közül tuját, fenyőt, közönséges mocsári ciprust figyelhetünk meg.
A Helikoni Ünnepségek fontos szegmensét képzik a város kulturális életének. Az első ünnepséget 1817-ben Gróf Festetics György szervezte, és az irodalmi élet oly neves szereplői vettek rajt részt, mint Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Dukai Takách Judit. A jeles kulturális eseményt többször is megtartották, majd a gróf halálával véget értek az ünnepségek
Helikon emlékmű Száz év múltán is úgy látták, az, hogy az értelmiség krémje a Balaton-parti Keszthely városában gyűlt össze, nagy jelentőséggel bírt a város életében, ezért úgy vélték, illendő megemlékezni a centenáriumról, és nem szabad hagyni, hogy feledésbe merüljön ez a szép hagyomány. A világháború miatt csupán 1921-ben volt lehetőség arra, hogy megemlékezzenek a Helikoni Ünnepségek 100 éves évfordulójáról. Ekkor emelték a parkot átszelő sétány mentén található 8 oszlopon álló, kupolás Helikon Emlékművet. Nem ez az egyetlen alkotás, ami a parkot díszíti, megtalálható Kitaibel Pál botanikus, Cholnoky Jenő földrajztudós szobra, Herman Ottó emlékoszlopa.
Szigetvári strandolásunkat egy kis városnézéssel kötöttük egybe. A vasútállomástól nincs messze a gyógyfürdő és ráadásul a főtéren keresztül, szinte egyenesen haladva a Zrínyi várba botlunk. Onnan már szinte tényleg csak egy köpésnyire van a strand. Érdemes a sétáló utcán lassan végig haladni, igazán kellemes hangulata van, teljesen eltudja varázsolni az erre járót. A Zrínyi vár látogatóinak kívül, belül megéri az idejüket rászánni. Érdekessége és hatalmassága is elkápráztatja az arra járót. A várat körül ölelő park, mint egy meseerdő, futóknak, kutyusosoknak, természet barátoknak egyaránt.
S bár én gyerek fejjel láttam azt a sorozatot, aminek nagy részét itt forgatták, de anyum jót nosztalgiázott. Szerette is a sorozatot és a jelek szerint oda is figyelt, hogy a szereplők a film szerint hol ettek, dolgoztak, vagy csak tartózkodtak sokat. 😎😁👍
Ali Pasa dzsámi,
mai nevén Szent Rókus templom, a Zrínyi téren található. 1588-1589-ben épült, tölgyfa cölöpökre. A törökök kiűzését követően római katolikus plébániává alakították, majd 1788-ban Szent Rókus tiszteletére szentelték fel. A templom 2015-ben felkerült a Szigetvári emléktárba. További érdekességek a látványosságról: Forrás
Zrínyi vár:
A vár alaprajza többszöri átalakítás ellenére is méltán képviseli a XVI. századi földvárak típusát. A négy bástya és a várfalak szabálytalan négyszögű területet zárnak be. A vár a mai formáját 1566 ostrom után nyerte el, mikor a törökök helyreállították és felépítették a bástyákat. Az Országgyűlés 2016-ban a Várat nemzeti emlékhellyé nyilvánította. Forrás
Zrínyi tér:
A történelmi város főterén számos építmény emlékeztet a múltra. Mint pl Gerendai István által készített Oroszlán szobor, mely a lakosság adakozásából készült Szigetvár legnagyobb hősének Zrínyinek a tiszteletére 1878-ban. Tőle balra a Postakocsiállomás épülete, tőle jobbra a Városháza és persze a Szent Rókus templom.
A város történelmi múltja mellett kiváló gyógyfürdővel is büszkélkedhet. A fürdő épülete török kori műemléket idéz elő kupolájával és tornyaival. A kellemes pihenést az 50 évvel ezelőtt felszínre törő 62 C°os gyógyvíz biztosítja. Forrás
És azt hiszem azzal sem fogok nagy titkot elárulni, hogy ebben a gyönyörű városban játszódott a Kisváros. A Kisváros egy 1993 és 2001 között vetített magyar televíziós filmsorozat, amely a Magyar Televízióban volt látható. A történet középpontjában a valóságban nem létező határmenti kisváros, Végvár áll. A sorozat jeleneteinek jelentős részét Szigetváron, valamint a bozsoki, a bucsui és a berzencei határátkelőnél, a laktanyai jeleneteket Adyligeten, a sorozat első felében lévő benzinkutas jeleneteket a 6-os főúton, Érd és Százhalombatta határában lévő OMV kútnál, a Kádár Transnál játszódó jeleneteket a cég érdi telephelyén, a Real Bankban játszódó jeleneteket a bank pécsi fiókjában vették fel. A Siesta Club Hotel Harkányban, a Vital Szálló Almamellék-Szentmártonpusztán található.
A teljesség kedvéért a strandolók majd egész napos társa ☺️ Egész nap ide oda repdesett, tipegett, topogott az emberek közelében 💓
