Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezete, a FAO június elsejét jelölte ki a tej világnapjának 2001-től. Nézzük, mi mindent tud a természetes ital.
A kecsketejből készült élelmiszerek könnyen emészthetők és kevés allergén anyagot tartalmaznak. Migrén és stressz esetében is igen jótékony hatásúak. A kecsketej kiváló alternatívája a tehéntejnek a csecsemőtáplálásban, és remek rák elleni védelem is egyben. Ez csak néhány számos előnye közül. Én most a kecsketejet emelném ki amelyről már írtam a Mi hazánk természete oldalán. Mind a jótékony hatásaival kapcsolatban, mind pedig arról, hogy mik készíthetőek belőle.
A kecsketej jótékony hatású az alábbi esetekben:
- asztma,
- neurodermatitisz és ekcéma,
- migrén,
- ideges eredetű és krónikus gyomor-bél rendszeri panaszok,
- irritált szemek és orr nyálkahártyák, hurutos nyálkahártyák,
- idegesség, stressz következményei, félelem, koncentrációzavar..
További hatások:
- megvéd a sejtek korai öregedésétől,
- segítségével megelőzhető a rák,
- megvédi sejtjeinket a káros környezeti hatásoktól, pl. a cigarettafüst, a környezeti mérgek és a szervezetben keletkező mérgek hatásaitól,
- kiváló alternatívája a tehéntejnek a csecsemők táplálásában,
- tehéntej-allergia esetén kiváló alternatívája a tehéntejnek.
Kecsketejjel a csontritkulás ellen
Különösen értékes a kecsketej magas D-vitamin-tartalma; háromszorosa a tehéntejének, ami a kalcium optimális felszívódását biztosítja.
A WHO már 2003-ban kiadott egy ajánlást, miszerint a felnőtteknek 400?500 mg kalcium fogyasztását javasolja naponta. Korábban a napi ajánlott mennyiség 900-1500 mg volt. Mostanra a szakértők eljutottak a felismerésig, miszerint nem csupán a kalcium mennyisége számít, hanem a kellő mennyiségű D-vitamin is.
Az új, a korábbinál jóval alacsonyabb ajánlással kapcsolatban az ún. „kalciumparadoxonra" hivatkoznak. Eszerint a fejlett ipari országokban, a viszonylag magas kalciumfogyasztás ellenére, jóval gyakoribb a csontritkulás, mint az alacsonyabb kalciumfogyasztó populációkban. A rendelkezésre álló adatok értékelése után a bizottság feltételezi, hogy a tejben található fehérje a magas kalciumtartalom jelentette előnyt megsemmisíti, ugyanis a fehérjék feldolgozása során a szervezetben savak termelődnek. A kalcium savsemlegesítőként működik, hozzákapcsolódva a savakhoz, és így ki is ürül a szervezetből.
A kecsketej ezzel ellentétben lúgosító hatású, gondoskodik a sav-bázis egyensúly fenntartásáról. Magas D-vitamin-tartalmának köszönhetően ráadásul a benne lévő kalcium is sokkal hatásosabban képes felszívódni. Természetesen a szabadon tartott állatok tejében jóval magasabb a biológiailag értékes anyagok mennyisége, mint az istállóban tartott társaikéiban, ugyanis a D-vitamin termelődéséhez napfénynek kell érnie az állatok bőrét.
Táplálkozástudósok szerint a kecsketej a stressz csökkentésére is kiválóan alkalmas, és az ideges eredetű emésztési zavarokat is enyhíti. Sőt, a rák elleni védelemben is hatásos! Utóbbi hatás feltételezhetően a benne található koenzim Q10-tartalomnak köszönhető. Ez az enzim hasonlít az E-vitaminra és erős antioxidáns tulajdonsággal bír, ráadásul életfontosságú alkotórésze sejtjeinknek.
A WHO már 2003-ban kiadott egy ajánlást, miszerint a felnőtteknek 400?500 mg kalcium fogyasztását javasolja naponta. Korábban a napi ajánlott mennyiség 900-1500 mg volt. Mostanra a szakértők eljutottak a felismerésig, miszerint nem csupán a kalcium mennyisége számít, hanem a kellő mennyiségű D-vitamin is.
Az új, a korábbinál jóval alacsonyabb ajánlással kapcsolatban az ún. „kalciumparadoxonra" hivatkoznak. Eszerint a fejlett ipari országokban, a viszonylag magas kalciumfogyasztás ellenére, jóval gyakoribb a csontritkulás, mint az alacsonyabb kalciumfogyasztó populációkban. A rendelkezésre álló adatok értékelése után a bizottság feltételezi, hogy a tejben található fehérje a magas kalciumtartalom jelentette előnyt megsemmisíti, ugyanis a fehérjék feldolgozása során a szervezetben savak termelődnek. A kalcium savsemlegesítőként működik, hozzákapcsolódva a savakhoz, és így ki is ürül a szervezetből.
A kecsketej ezzel ellentétben lúgosító hatású, gondoskodik a sav-bázis egyensúly fenntartásáról. Magas D-vitamin-tartalmának köszönhetően ráadásul a benne lévő kalcium is sokkal hatásosabban képes felszívódni. Természetesen a szabadon tartott állatok tejében jóval magasabb a biológiailag értékes anyagok mennyisége, mint az istállóban tartott társaikéiban, ugyanis a D-vitamin termelődéséhez napfénynek kell érnie az állatok bőrét.
Táplálkozástudósok szerint a kecsketej a stressz csökkentésére is kiválóan alkalmas, és az ideges eredetű emésztési zavarokat is enyhíti. Sőt, a rák elleni védelemben is hatásos! Utóbbi hatás feltételezhetően a benne található koenzim Q10-tartalomnak köszönhető. Ez az enzim hasonlít az E-vitaminra és erős antioxidáns tulajdonsággal bír, ráadásul életfontosságú alkotórésze sejtjeinknek.
A kecsketejben található legfontosabb anyagok:
- Proteinek:
Igen jól emészthető proteinek (albuminok, globulinok és kazeinek). Finom, egyenletes eloszlásuk miatt jobban emésztjük ezeket, mivel az enzimek könnyebben hozzájuk férnek. A kecsketej fehérjéi a gyomorban lágyra alvadnak. Nagyon kevés benne az alfa-s-1-kazein, ezért kevéssé allergén hatású.
- Zsírsavak:
Sok, biológiailag értékes rövid és közepesen hosszú zsírsav. Ezen kívül gazdag kétszeresen telítetlen konjugált linolsavban (CLA). Ez rákvédő hatású, ugyanakkor véd az érelmeszesedés ellen, és klinikai tanulmányok eredménye szerint csökkenti a test zsírtartalmát is, ezzel párhuzamosan növelve az izomtömeget.
- Ásványi anyagok:
Kalcium, kálium, magnézium, nátrium, foszfor és klorid.
- Nyomelemek:
Réz, cink, foszfor, bór, titán, króm, jód, viszonylag kevés vas.
- Vitaminok:
A-, B1-, B2-, C-, D- és E-vitaminok, Nagyon kevés B12-vitamin és folsav. A kecsketej azért annyira fehér, mert A-vitamint tartalmaz. Ezzel szemben a tehéntej az A-vitamin elő anyagát, a karotint tartalmazza. A kecsketejben háromszor annyi D-vitamin van, mint a tehéntejben, ami fontos a kalcium felszívódásához.
- Enzimek:
Nyolcféle enzim, plusz a koenzim Q10, amely antioxidáns hatású és sejtjeink nélkülözhetetlen alkotóeleme. Leginkább a tüdőnknek, szívünknek és májunknak van szüksége sok koenzim Q10-re, főképp a 40. életév után, amikor a testünk egyre kisebb mennyiségben kezdi termelni.
Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése