Nyugat-Dunántúlon, Zala vármegye Keszthelyi járásának központja. A Balaton nyugati szegletében fekszik, a tóparti térség második és Zala vármegye harmadik legnagyobb települése és a régió egyik legfontosabb kulturális, oktatási illetve gazdasági központja.
Eredetileg úgy terveztük, hogy a Főtér marad a végére, aztán végül a vasútállomásról elindulva mégis előszőr a Főtér és a sétáló utca szépségeit, műemlékeit tekintettük meg, ezt követte a Kastély, majd legvégül a Helikon park és pihenésképp betértünk a Vén Bakter falatozóba, ahol remek gyros tálat ettünk. Nagyon ízletes volt, a kávéjukkal együtt. Kedves, fiatalos kiszolgálással.
Főtér:
Ha kisétálunk a kastély kertjéből, a Kossuth Lajos utcán haladunk végig – ez Keszthely főutcája, forgalomtól elzárt terület. Számos műemlék jellegű és műemléki védettséget élvező épület található itt. Az épületek legnagyobb része a XIX. század második felében épült, a kor divatjának megfelelően romantikus vagy eklektikus stílusban.
A sétálóutca műemlék jellegű épületei közül a legrégebbi az utca közepe táján található barokk stílusú Pethő- vagy Goldmark-ház. Itt született 1830-ban Goldmark Károly zeneszerző. A széles, bolthajtásos kapubejárón jutunk be az udvarba, ahol elénk tárulnak a földszint és az emelet barokk árkádjai. A ház nem, de az udvar látogatható.
A Pethő- vagy Goldmark-ház udvarának végében áll a város zsinagógája. 1780. körül Hofstadter Kristóf terve alapján épült, amit 1852-ben átalakítottak, majd 1894-ben eklektikus homlokzattal bővítettek. A zsinagóga hátsó udvarában van egy bibliai kert is.
Keszthely tágas Fő terét impozáns épületek szegélyezik, ilyen a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom, mely gótikus stílusban épült, és Keszthely legrégebbi épülete falain Magyarország legnagyobb gótikus freskóival. Építtetőjét, az 1397-ben kivégzett Lackfi István nádort itt temették el.
A plébániatemplom mellett található a Vajda János Gimnázium épülete, amelyet gróf Festetics Pál alapított 1772-ben.
A főtér szépségét emeli még a mai Városháza épülete, melyet 1769-ben építették megyei szálláshelynek, tervezője Hofstädter Kristóf volt. Később átépítették, akkor nyerte el mai copf stílusú homlokzatát. Az épületen emléktábla hirdeti, hogy ebben az épületben működött 1865-1897. között az egykori Georgikon utódjaként megnyílt Mezőgazdasági Tanintézet. Felújítása 1990-ben készült el.
Festetics Kastély:
Érdemes legalább 1,5 - 2 órát szánni csak a kastélyra és a parkra. Hatalmas maga az épület. Nagyon sok szoba látogatható. Egy olyan helyiség van a kastélyban, amiről korábban azt olvastam, hogy tükör szoba. Oda érkeztünkkor láttuk, hogy ez a helyiség ma már egy Díszebédlő. A jelenlegi információk szerint utóbbi volt a korabeli funkcionalitása a helyiségnek, nem a tükörszoba. Az csak amolyan elképzelés/feltételezés volt. A Díszebédlő a helyes, korabeli megállapítás. Utóbbi is igazán gyönyörű, de a feltételezett termet én személy szerint nagyon vártam. Ettől eltekintve gyönyörű a kastély kívűl, belül. A park mesés,. hatalmas. A kiállításokat érdemes megnézni. Ha mostanában mennétek, a Madárparkról érdeklődjetek! A kihelyezett nagy térkép szerint a Pálmaház mellett van, de felújításokat végeznek, így átmenetileg el lett költöztetve. Belépőjegy vásárlásakor kaptok egy pici térképet, az jelöli helyesen a jelenlegi Madárparkot!
A kastélyépület, belső kialakítása és berendezése a legtöbb magyar kastélytól eltérően részben épen maradt a második világháború alatt. A Festetics család távozása, 1944 szeptembere után a gyűjtemény egy része a német és magyar katonák, valamint a helyi lakosság fosztogatásának esett áldozatul, viszont a ma is a kiállításban látható eredeti berendezési tárgyak megmenekültek.
Az 1948-as államosítás után a kastélyból csak a könyvtári szárny és a korábban, a világháború idején, lefalazott helyiségek voltak látogathatók Helikon Könyvtár néven, amely az Országos Széchényi Könyvtár kezelésében volt.
Az 1948-as államosítás után a kastélyból csak a könyvtári szárny és a korábban, a világháború idején, lefalazott helyiségek voltak látogathatók Helikon Könyvtár néven, amely az Országos Széchényi Könyvtár kezelésében volt.
- Kastélymúzeum kialakítása A „kastélymúzeum” kialakításának gondolata már az ötvenes években megfogant, azonban a kastély teljes külső és belső rekonstrukciója csak a hetvenes évekre haladt előre annyira, hogy az 1974-ben Helikon Kastélymúzeum néven megalapított múzeumban megnyílhasson. Az intézmény hivatalos neve 2012 óta Helikon Kastély, küldetése a Festetics-örökség megőrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása. A Helikon Kastély öt épületben hat állandó kiállítással várja a látogatókat.
- Főúri életforma és Helikonkönyvtár – enteriőrkiállítás A kastélyban látható Főúri életforma és Helikon Könyvtár című enteriőrkiállítás eredeti vagy korhűen rekonstruált belső terei a 18–19. századi főúri életformát mutatják be. A kastély legnagyobb értéke Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára több mint 80 ezer kötettel.
- Hintókiállítás A hintókiállítás az egykori kocsiház épületében nyílt meg 2002-ben. Fő anyaga a több mint 50 darab, a főúri életformához kapcsolódó 18–19. századi kocsi, hintó és lovas szán, valamint a lovaglással összefüggő egyéb tárgyi emlékek, illetve képzőművészeti alkotások gyűjteménye.
- Vadászati kiállítás A vadászati kiállítás 2008 óta látható egy átépített, a második világháború után a honvédség által emelt épületben. A tárlat öt földrészen elejtett vadfajok trófeáinak ad helyet. Az állatok többségével „természetes élőhelyükön” sétálva ismerkedhetnek a látogatók. Az élményt a témához kapcsolódó néprajzi és képzőművészeti gyűjtemény teszi teljessé.
- Történelmi modellvasút-kiállítás A történelmi modellvasút-kiállítás az egyik legnagyobb Európában. A 19–21. századi Magyarország, Ausztria és Németország vasútjait szemléltető óriásmodell az eredeti állomásépületek, vasúti pályák, mozdonyok, szerelvények korhű mása.
- Főúri utazások. úti kalandok – kiállítás Az Amazon Ház Látogatóközpontban – a Festetics család egykori uradalmi szállásépületében – 2016-ban megnyílt Főúri utazások, úti kalandok című kiállítás a 19. századi és a 20. század eleji utazási kultúrát és az utazásokhoz kapcsolódó szokásokat mutatja be számos kipróbálható eszköz segítségével.
- Pálmaház Az 1880-as években épült Pálmaház egzotikus növényeivel a főúri életmód részét képező orangerie-k és trópusi növényházak hagyományát idézi 2012 óta. A pálmaház épületét sziklakert, akvárium, kerti tó és madárpark együttese övezi.
- Kastélypark A kastélypark, amely természetvédelmi terület, a közelmúltban befejezett rekonstrukciót követően újra a Henry Ernest Milner angol kerttervező által az 1880-as években tervezett látványt nyújtja a felújított tóval, az Oroszlános kúttal és a szökőkutakkal, valamint a hercegnői kamarakerttel.
Helikon Park:
Kirándulásunk vége felé közeledve céloztuk meg eme gyönyörűséges és hatalmas zöld területet. Bár már egy kissé időhíján voltunk, így nem jártuk be az egész parkot csak egy csekély kis részét. Aki ellátogat ide, szánjon rá időt, megéri. Egy igazi kis meseerdő.
Hogy miért pont Helikon, és mi köze a Festetics családhoz? 1883-ban Festetics II. Tasziló adta a ligetet a városnak örökös használatra, amit parkká alakítottak – eredetileg Fürdő Park volt a neve – , ahol jellemzően lombhullató fák dominálnak: gesztenye, bükk, hárs, cseresznye, szomorú fűz, tölgy és platán, utóbbi a fő sétány fája. A tűlevelűek közül tuját, fenyőt, közönséges mocsári ciprust figyelhetünk meg.
A Helikoni Ünnepségek fontos szegmensét képzik a város kulturális életének. Az első ünnepséget 1817-ben Gróf Festetics György szervezte, és az irodalmi élet oly neves szereplői vettek rajt részt, mint Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Dukai Takách Judit. A jeles kulturális eseményt többször is megtartották, majd a gróf halálával véget értek az ünnepségek
