Leginkább a globális felmelegedés, a műanyagszemét és a túlhalászat, túlhasználat fenyegeti a tengereket, óceánokat is. 2008 óta egyre több országban próbálják felhívni a figyelmet az óceánok védelmére, az óceánok világnapján – idén a műanyagszennyezés csökkentésére. Június 8-án ünnepeljük az Óceánok Világnapját. Először 1992-ben gondoltak arra, hogy ezen a napon a tengerek és óceánok fontosságára hívják fel a figyelmet, azóta pedig minden évben ünnepeljük ezt a jeles dátumot.
Ez évente 8-9 millió tonna műanyag, amiből a tengeráramlások óriási méretű szemétszigeteket hordanak össze – a legnagyobbat a Csendes-óceán északi térségében, amelynek kiterjedése tizenötszöröse Magyarország területének. A szemét 80%-át a szárazföldről hordják a folyók, a szél a vízbe, és 20% jut közvetlenül a hajókról a tengerekbe.
Csak műanyag zacskóból évente 8 milliárd landol a kukában csak az Európai Unióban. Magyarországon is rengeteg zacskó fogy, ahogy Lengyelországban, Portugáliában és Szlovákiában is 450-et használnak évente, szemben a dánok és a finnek évi 4 darabjával. Néhány ország – Franciaország, Olaszország és Kenya – már betiltotta az egyutas, kényelmi műanyagok használat. India pedig az idei környezeti világnapon jelentette be, hogy 2022-re betiltja az egyszer használatos műanyagtermékeket.
A tengerekben több száz év alatt mikroméretű darabkákra széteső műanyag nemcsak a tengeri élővilágot, kis és nagy halakat, madarakat fenyegeti, hanem a táplálékláncon át visszajut tányérunkra, már az ivóvízben is kimutatható. A Csendes-óceán északi részén négyzetkilométerenként közel 1,25 millió a részecskeszám, a Földközi-tenger pedig a 6. legnagyobb gyűjtőhelye a mikroműanyagnak a WWF adatai szerint.
AZ ÓCEÁN JÖVŐJE FONTOSABB, MINT KÉNYELMÜNK
Az óceánok algái (fitoplanktonok) állítják elő a földi oxigén felét és elnyelik a szén-dioxid egynegyedét, szerepük rendkívül fontos az élővilág, az emberiség számára.
A klímaváltozás, a víz hőmérsékletének emelkedése azonban fölboríthatja ezt a sérülékeny egyensúlyt. Ennek biztos jele, hogy a korallzátonyok 70%-a már kifehéredett, elpusztult, mert a 30 foknál melegebb vízhőmérsékletet csak nagyon rövid ideig tudják elviselni. A planktonok mennyisége pedig közel 40%-kal csökkent az 1950-es évekhez képest.
A Golf-áramlat is lassul - az északon lebukó víz áramlásának ereje mérhetően gyengül a melegedés hatására a londoni University College kutatóinak legújabb tanulmánya szerint. Márpedig ha a 3 Celsius-fokot meghaladja a globális felmelegedés, az akár az áramlat leállását, az európai időjárás felborulását okozhatja.
ÉLJ MŰANYAG NÉLKÜL - KÖNNYEBB, MINT HINNÉD
2018-ban nem csak az óceánok világnapja, hanem a környezeti világnap és a Föld napja is a műanyagszennyezés enyhítésére szólított föl mindenkit - azért is, mert Kína nem fogadja be többé a nyugati világ szemetét.
Mondj nemet a kényelmi műanyagokra – és ne csak az óceánok világnapján. Műanyag nélkül élni könnyebb, mint hinnéd!
Földünk több mint 70 %-át a tenger teszi ki, amely számtalan különleges fajnak ad otthont. Legmélyebb pontjain pedig, a mai napig élnek olyan élőlények, amelyeket még soha nem látott emberi szem. Azt gondolhatnánk, hogy a hatalmas víztömeget semmi nem fenyegeti, azonban a globális felmelegedés, a túlhalászat és a szennyezés az óceánokra is veszélyt jelent.
Azzal, hogy az óceánok vize egyre melegszik veszélybe kerül az élőviláguk is. Számtalan faj nem képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, ezért számuk megfogyatkozik, és legrosszabb esetben előbb utóbb ki is halnak. Minden faj elvesztése befolyásolhatja a táplálékláncot és így a biológiai egyensúlyt, amelynek felborulása ökológiai katasztrófához vezethet. A tengeri növények szerepe egyéb szempontból is kiemelten fontos. Minden második levegővétel az óceánok növényvilágának köszönhető, mivel ők termelik oxigénkészletünk felét, továbbá elnyelik az ember által kibocsájtott CO2 egyharmad részét is.
Bár Magyarországnak nincs tengerpartja, mi is tehetünk a tengerek élő világának megóvásáért. Figyeljünk oda, hogy ne vásároljunk olyan kozmetikumokat, gyógyhatású készítményeket, amelyek tartalmazhatják veszélyeztetett fajok (pl. csikóhal) egyes részeit. Igyekezzünk olyan (minősített?) tengeri halat vásárolni, amelyről tudjuk, hogy fenntartható módon halászták. Nyaraláskor ügyeljünk arra, hogy ne vásároljunk olyan szuvenírt (pl. korallt, cápafogat), amelyről nem tudjuk biztosan, hogy beszerzésével nem károsították-e az óceán élővilágát.
És, ha már óceán, biztos nem én vagyok az egyetlen akinek a cápa rögvest eszébe jut. Ha érdekel a cápa melyik osztályba/csoportba tartozik akkor ITT olvashatsz róla bővebben.
Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!
