Kellemes Ünnepeket Kívánok!

Otthon cseppnyi lángja

A gyertya ég, lángol, 

S a meleg táncol.

Az otthon cseppnyi lángja,

Melyből többet rejt a kályha.

Tüskék, zöld és az illat,

Mit a fenyő adhat.

Hol zsivaly, hol csend,

Váltakoznak a percek.

Oly' hamar elillan,

Ahogy a szem felcsillan.

Olyan a valódi karácsony,

Amilyen szép a családod.

Akárhányan is ünnepeljük, 

Szívünket mind felemeljük.

Morzsolva a könnycseppeket,

Karácsonykor örvendjetek!

Csingilingi zene szól, 

Szeretet szárnyán suttogó.

Kellemes ünnepeket kívánok!

Skóciai Szent Margit emléktúra

Szombat reggel, 08:40. Hűvös, kissé csípős, ködös reggel. A busz indulásra kész. A cél: Pécsvárad. Újra egy szervezett csoportos túrán vettem részt, a Skóciai Szent Margit emléktúrán, melynek célja a magyar származású skót királynéra, Skóciai Szent Margitra emlékezés. Pécsváradon startoltunk, egészen Mecseknádasdig. 10 órakor indultunk el. A túra kezdetekor egy rövid beszédet hallgattak meg az indulók, 1 órakor pedig a hegytetőn Antal Géza pécsváradi apát beszélt Szent Margit életéről. A táj lélegzet elállító és gyönyörű volt. Hamar feledésbe merült a reggeli hűvösség érzet a séta alatt. A társaság is kimondottan jó volt, a hangulattal együtt.

Az útvonalunk: Pécsvárad - Büdöskút – Antalkép – Szép Ilonka kilátó – Réka-völgy – Langhöhe –Réka-vár – Stein malom – Aranypatkó lovastanya – Mecseknádasd plébániatemplom

Néhány ponton igazán meredeknek éreztem az utat. A zsebemben lapuló telefonon egy (szerintem elég megbízható, megközelítőleg valós adatokkal szolgáló) lépésszámláló követte szó szerint minden lépésemet. Ennek adatai alapján 328 méter volt a túránk legmagasabb pontja. A felfelé ívelő méterek megtétele alatt néha úgy éreztem, mint aki a felhőkig fog felérni, olyan hosszú és meredek az út. De bizony, ennek fordítottját is megkaptuk 2 alkalommal. Mikor azt hinné az ember, hogy: "Oh, hát lefelé könnyebb" Hát akkor és ott mi nem egészen ezt éreztük. Végig a saját lábainkon és a talajon volt a szemünk, és bizony hosszú távon az a bizonyos lefelé könnyebb! kifejezés messze állt tőlünk. Azok a lejtők igenis (én legalábbis úgy éreztem) igen is tudnak izmokat remegtetni. Bár lehet csak a gyakorlatlan lábakat, de bátran elmondhatom, hogy minden izmom meg lett dolgoztatva, és kimondottan öröm volt egyenes szakaszon sétálni, mikor a figyelem nem az energiára és a láb elé összpontosult, hanem arra, milyen gyönyörű is az ősz, a sok színes falevél, a kopaszodó fák. Természetesen pihenőnk is akadt a fák között. Első: Páduai Szent Antalnak állított emlékhelyen. Ő az állatok és a szegények védőszentje. (Bővebben) Majd egy az erdőben álló házikónál lehetett megpihenni, ahol volt wc is. Ezt követte a következő pihenő egy kerek fa építmény. (hasonló, mint ami a kertekben is szokott lenni). Ezt követte utolsó pihenőnk a Réka vári romoknál.

Mecseknádasd, mint a túra célállomása. A templom lett volna az a hely, amit itt megtekintettünk volna. De a tatarozás miatt, ez idén elmaradt. Ettől eltekintve a túra csodás és a maga nehézségeivel együtt kellemesen fárasztó volt. Az nap, hamar kidőltem az ágyban. Az utána következő 1-2 napban azért még igencsak éreztem a közel 17 km-es erdei túra szintjeit. Az alábbi kép alatt olvasható szövegre kattintva megtekinthetőek a kiránduláson készült fotók. A képen az Erdő fohásza olvasható. Kicsit már kopottas, de számomra egy igazi érdekesség volt, plusz pont járt a sarokban található kis tánla, ahova az erdő fohászát rovás írással rótták fel. 

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

"Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! 

Én vagyok a tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon, 

én vagyok tornácod barátságos fedele, melynek árnyékába

menekülsz a tűző nap elől, s gyümölcsöm oltja szomjadat.

Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja

és én vagyok az ágy, amelybe fekszel, a deszka, amelyből csónakod építed.

Én vagyok a házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele.

Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd meg kérésem:

Ne bánts!" 

5+1 tipp az avar felhasználásáról

5+1 TIPP A KÖRNYEZET VÉDELEM JEGYÉBEN AZ AVARRÓL

Az ősz az egyik leglátványosabb évszak, lenyűgöző árnyalatokkal színezi át az erdők, ligetek, parkok, útszéli fák és bokrok lombját. A tarka mintás levél szőnyeg nemcsak szemet, lelket gyönyörködtet, de jelentős szerepet tölt be a természetben. Már csak ezért is fontos kérdés, hogy mihez kezdünk saját házunk táján – városokban és falvakban egyaránt - a lehulló levelekkel.

Az avar a természetben számottevő védelmi rendszert képez. Részben takarja és melegen tartja a talajt, búvó- és táplálkozó helyet biztosít különféle élőlények számára; részben pedig a természetes kör folyamatok révén lebomlásával folyamatos tápanyag-utánpótlást biztosít a termőföld s így a növények számra. Szemléletes példa erre az erdők világa, ahol a levél takaró évről évre oltalmat ad a hideg évszakban, tavasszal pedig a talajt gazdagítva az új élethez szükséges energiával látja el a helyi flórát.

Nincs ez másként a kiskertekben, hétvégi telkeken, városi és települési parkokban, zöldfelületeken sem; ott is szükség van az utánpótlásra. Így aztán, ha mindenhol összeszedjük a fa leveleket, tisztára „porszívózzuk” kertjeinket és parkjainkat, akkor pont ettől a nélkülözhetetlen természetes tápanyag-utánpótlástól fosztjuk meg környezetünket. És persze ne feledkezzünk meg egy másik szempontról sem. Ha elégetjük az összehúzott lombot, a levegőt szennyezzük, veszélyeztetve ezzel magunk és mások egészségét; ha pedig zsákba tömve elvitetjük, akkor a szállító járművek kipufogó gázaival és a műanyag zsákok okozta környezet terheléssel kell számot vetnünk.

Mit tegyünk hát az őszi avarral? Íme, néhány praktikus és környezet kímélő tipp!

1. Semmit

Ez elsőre valószínűleg furcsán hangzik és a felvetés hallatán talán sokan lendületesen csóválni kezdik a fejüket. De gondoljunk kicsit bele ebbe a lehetőségbe is, hátha kiderül, hogy nem is olyan valóságtól elrugaszkodott ötlet, mint amilyennek első ránézésre tűnik. Elvégre a természetben sem gyűjti össze senki a leveleket, azok mégsem halmozódnak fel vagy maradnak örökre hegyben állva. Ha vannak olyan helyek – ligetes kert részek, nyaraló kertje, gyümölcsös, bokros területek, ágyások, stb. – ahol „csak a látvány” miatt vagy megszokásból szednénk össze az avart, akkor idén próbáljuk meg „ottfelejteni”. Még az is kiderülhet, hogy működik!

2. Lomb komposztáljunk

A lombkomposztálás egy végtelenül egyszerű és kifejezetten hasznos tevékenység. Nincs más dolgunk, mint építeni egy hálós falú komposztkeretet és felhalmozni benne a leveleket. Nem szükséges kevergetni vagy átrakni sem. A lombkomposzt ősztől következő nyárig beérik, s az így keletkezett jó minőségű humuszt talajjavításra vagy ültetéshez használhatjuk. A gyümölcsfák, bokrok levelei hamarabb lebomlanak, míg más keményebb levéltípusok esetében – ilyen a tölgy, a dió, platán vagy a gesztenye – hosszabb ideig tart a folyamat. A közhiedelemmel szemben a diófa levele is komposztálható, mert mintegy kilenc hónapos érési folyamat után elveszti kedvezőtlen – növekedésgátló - hatását.

3. Kupacoljuk

Ha sok a fa és sok a levél a kertben, vagy nem szeretnénk barkácsolással bíbelődni, akkor nem feltétlenül kell komposztálót készíteni. Elegendő az is, ha a kert félreesőbb részén halomba rakjuk a leveleket. Az avar egyik jó tulajdonsága, hogy viszonylag hamar összeesik, így már nem kezelhetetlen méretű lombtömegről van szó. Letakarjuk - akár csak nagyobb ágakkal is - s tavaszig otthagyjuk; majd a kerti munkák beindulásakor a megmaradt leveleket felhasználhatjuk talajtakaró mulcsként vagy a vegyes komposzthoz adagolhatjuk.

4. Mulcsozzunk

Az avar igen hasznos a veteményesben is. Az őszi talaj-előkészítést követően fedjük be az ágyásokat levelekkel; az így kialakított szervesanyag-takaróval a természetben zajló folyamatokat utánozzuk. A levegős lobszőnyeg melegének köszönhetően a talaj felsőbb rétegeiben a hideg évszakban is tovább folyik a talajlakók megszokott élete, és lebontó tevékenysége.

5. Tartalékoljuk tavaszra

A halomba rakott levelek nagy hasznunkra lehetnek tavasszal és nyár elején. Mikor a kert felébred Csipkerózsika álmából, és egyszerre sok lesz a komposztra dobott friss, zöld növényi maradvány, akkor jó szolgálatot tesz az őszről megmaradt avar. A zöld részhez (fűnyesedék, gyomnövények) keverve gyorsítja az érési folyamatot és megakadályozza a rothadás beindulását.

+1 Gereblyézzünk madárbarát módon!

Ha mindenképpen gereblyéznénk, akkor se szedjük össze mindenhonnan a lombszőnyeget. Hagyjuk ott a leveleket, ahol csak tudjuk, hogy tollas barátainknak egész télen legyen lehetőségük kártevők után keresgélni, táplálkozni. Egy igazi természetközeli, madárbarát kertben ez magától értetődő.