A
jó idő beköszöntével mozgékonyabbnak érzem magam. Tán a
napsütés és a kevesebb gönc viselése teszi. Ahogy tavaszra
fordul az idő, a virágok nyílása, madarak csiripelése és a
kellemes idő mellett a tavaszi nagytakarítás az ami elsők közt
eszébe jut az embernek. Az ezzel járó feszkó, fáradság ide vagy
oda nekem azért még akad némi kedvem hozzá. Az egész nem
márciusban kezdődött (ahogy a hónapokat tekintve a tavasz).
Még február vége felé feltűnt, hogy az egyik nagyobb üzletházban, (kisvárosomtól nem messze) szelektív hulladékgyűjtésre alkalmatosságok találhatók. Ó de csodás!-gondoltam. Egyből körbe is néztem szobácskámban. Menten találtam néhány olyan gyári CD lemezt melyet már nem olvasott be gépem, meg nem is akartam volna már használni, ha jó lenne. Így szatyorba esett. E mellé még két ősrégi mobiltelefon töltő zuhant a szatyeszba. Hát itt még kell lennie valaminek ami felesleges. Nem is kellett sokat keresnem hisz egy harmadik szatyorban már elkezdtük gyűjtögetni a sörös üvegeket és dobozokat. Jaj, hát ezért még filléreket is adnak. Ó akkor még keresgélünk. Mondanom sem kell akadt egy két üveg, mely betétdíjas, alu vagy pet volt, és arra várt, hogy majd "hasznát" vesszük. Éppenséggel mondhatni hasznosan megszabadultunk tőlük.
Még február vége felé feltűnt, hogy az egyik nagyobb üzletházban, (kisvárosomtól nem messze) szelektív hulladékgyűjtésre alkalmatosságok találhatók. Ó de csodás!-gondoltam. Egyből körbe is néztem szobácskámban. Menten találtam néhány olyan gyári CD lemezt melyet már nem olvasott be gépem, meg nem is akartam volna már használni, ha jó lenne. Így szatyorba esett. E mellé még két ősrégi mobiltelefon töltő zuhant a szatyeszba. Hát itt még kell lennie valaminek ami felesleges. Nem is kellett sokat keresnem hisz egy harmadik szatyorban már elkezdtük gyűjtögetni a sörös üvegeket és dobozokat. Jaj, hát ezért még filléreket is adnak. Ó akkor még keresgélünk. Mondanom sem kell akadt egy két üveg, mely betétdíjas, alu vagy pet volt, és arra várt, hogy majd "hasznát" vesszük. Éppenséggel mondhatni hasznosan megszabadultunk tőlük.
Elmentünk
eme csodás üzletbe ahol minden ilyen féle fajta üvegeket vissza
kellett volna venni a gépecskének. No most a colás és aquás
peteket elfogadta, persze melyen a címke nem volt megkopva. Sörös-,
boros üveg szintén forgott, csúszott, de ami már kackiásabb
formájú volt visszadobta, mondván az ő üzletük ilyet nem
árusít. Á ez bolondág hisz itt vettük és visszaváltható, nem
véletlen őriztük meg. De nem! 3x is visszadobta, mert szerinte nem
ezen boltból való. 30 Ft-ot vesztettünk. (Mellesleg tiszta volt,
és címkéje is szépen simult, olvasható volt) No mindegy,
gondoltam. Az egyik étolajos üveg, mely szintén nem egészen kerek
formalitással készült, kidobásra került. 1 Ft-ot buktunk megint.
Oszt jött a 2L-es, üdítős pet (szintén jól ápolt valaki)
veszendőbe fulladt. 1 Ft megint elment. Majd egy utolsó pet, mely 2
Ft-ot ért volna, próbára sem került hisz méretre nagyobbnak
"született". Mondjuk így is össz. vissz. 300 Ft-unk
lett. Azért ez sem volt sámli hó végén, szelektív
szemétmegszabadulással, kenyérre pénzt kerestünk. :) Oly annyira
tetszett az ötlet, és e gondolat menet, illetve jóérzés,
biztosan még fogok félre tenni ilyeneket otthon. Már tudom miket
vihetek el.
Emellett
egy nagyobb ruha válogatást tartottam. Jó, igaz, ezt többször
megteszem. Könnyebb a szekrénynek és a lelkemnek. Sokan vagyunk
úgy, tudjuk vannak holmik, mik nem minden esetben menthetők,
stoppolhatók, alakíthatók át. A végtelenségig amúgy sem
lehetne. Vagy csak pusztán jó állapotú, de már nem hordjuk.
Kinőttük, -híztuk, -fogytuk, vagy csak már nem tetszik. Veszünk
újat, de régi is marad, így felhalmozódnak. Jó szívvel adom oda
barátnőknek kik hasonló méret, vagy én nem, de ő még/már
belefér. Most is ezen célok miatt szelektáltam (immáron isten sem
tudja hányadszorra) ruháim. Akárhogy válogattam, nem, nem, nem.
Nem volt olyan barátnőm, ismerősöm kikre rá fért volna, de nem
kukába való ruhák voltak. No, hát mosásra, vasalásra fel!
Minden este egészségügyi sétánk van, mindig elhaladunk a ruha
konténer mellett, hát tegyük oda. Ismét oly jó érzés töltött
el, hogy én megszabadultam a feleslegtől, de valahol mégis jót
tettem, "hasznot" húztam. Bár voltak kételyeim, hogy
tényleg szegényeknek megy a ruha, hisz annyi rémhír terjeng, hogy
turkálókba teszik, de én kis jó hiszemű fiatalka, úgy vélem:
Még ha turiba is kerül a ruhám, pár száz Ft-nál úgy sem lesz
drágább így a szegényebb hozzájuthat. :) Szóval vagy így vagy
úgy, eljut azon emberekhez kiknek én valójában szántam. Jó
érzés jót tenni, és semmibe nem kerül. Nem leszek ettől pénzben
gazdagabb, de a lelkem másabb azoknál kik még a kicsit is
irigylik. Lehet rám köpni, fújni, hogy ilyennel dicsekszem, de én
az ilyen s ehhez hasonló tetteimre igen is büszke vagyok s bárhol
nyíltan vállalom. S ahol lehet buzdítom az embereket, mert ezzel
több jót is cselekszel.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése