A Balatoni halak napja

Az ország legnagyobb élővizére, a Balatonra kívánja felhívni a figyelmet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium azzal, hogy ezentúl minden év július utolsó hetében megtartják a Balatoni halak napját.

           A halfajok a ma ismert gerinces állatfajok 56%-át alkotják. A világon élő ismert körülbelül 5000 édesvízi halfajból nagyjából 200 él Európa folyó- és állóvizeiben. A Balatonban ezekből körülbelül 50 fajt találunk meg, melyeknek nagyjából négyötöde őshonos. A Balatonban élő halfajok közel fele a pontyfélék közül kerül ki. A család névadó hala a ponty, melynek neve ismeretlen eredetű szó, csakúgy, mint a hal korábbi neve a pozsár. A ponty a lassú folyású, dús növényzetű, melegebb vizek lakója. Ez a hal az alacsony oxigéntartalmú vizekben is jól érzi magát, csak 1 mg/l oxigéntartalom alatt pusztul el. Ez az egyik legkedveltebb étkezési hal hazánkban, de például                         Amerikában ritkán vagy egyáltalán nem fogyasztják. Ha egy ponty elég ügyes ahhoz, hogy ne kerüljön horogra vagy hálóba, akár 40 évig is elélhet. Átlagos mérete 25–30 centi, de esetenként 120 centisre is megnőhet. 1939-ben telepítették be a Hévízi-tóba az aprócska szúnyogirtó fogaspontyot, mely mint neve is mutatja, főként szúnyoglárvákkal táplálkozik. Ezt az Egyesült Államok déli részén őshonos fajt számos országba, így hazánkba is a szúnyogok elleni biológiai védekezésként telepítették be. A legfeljebb 6 cm-esre megnövő kis hal a 30 ºC-os és a fagyponthoz közeli vízhőmérsékletet is elviseli, így hamar meghódítja az új területeket. A hal a Hévízi-tóból kifolyó, végső soron a Balatonba jutó vizekkel együtt hazánk legnagyobb tavába is bekerült.

             Ugyancsak a pontyfélék közé tartozik a leginkább sneci néven ismert aprócska szélhajtó küsz. A szélhajtó küsz akváriumi halnak is kitünően beválik, mivel a fogságban is játékos és mulatságos marad, folyton mozog, mindent megfigyel, minden légy után ugrál, s teljesen otthonosan érzi magát a medencében. A különböző keszegek is a pontyfélék családjának a tagjai. Régebben a Balaton kenyérhalának is nevezték a nagy mennyiségben halászott dévérkeszeget. A Balaton másik nagy tömegben előforduló hala az erősen lapított testű garda. Régebben a gardarajok mozgását a Tihanyi-félsziget magasabban fekvő pontjairól figyelték, és a tavon tartózkodó halászhajókat onnan irányították.

            A folyóvizeket nem csupán méretük vagy esésük alapján osztják szakaszokra, hanem a bennük élő halfajok alapján is. A forrástól a torkolatig a következő szinttájakra bontható egy folyam:

• felső pisztrángszinttáj
• alsó pisztrángszinttáj
• pénzespér-szinttáj
• márnaszinttáj
• dévérszinttáj
• vágódurbincs–érdeslepényhal-szinttáj
• brakkvízszinttáj

              Brakkvíznek azt a régiót nevezik, ahol a folyóból érkező édesvíz, és a tengerből vagy óceánból származó sós víz keveredik. A brakkvizek sótartalma gyors ingadozást mutat, hiszen függ a folyó vízhozamától, az árapály jelenségétől és a térségben uralkodó szélviszonyoktól is.

A ragadozó halak közül talán a legismertebb a hatalmas lesőharcsa, mely megérheti akár a 100 éves kort is. Esetenként 3 méteresre és 150 kilósra is megnőhet. A harcsák éjjel aktív állatok, nappal rejtekhelyükre húzódnak.
              A harcsához nagyon hasonló életmódot folytat a legfeljebb 120 centisre megnövő menyhal, mely a tőkehalfélék egyetlen édesvizekben élő faja. Ennek nevének előtagja egy közelebbről nem meghatározható szláv nyelvből került a magyarba, utótagja a finnugor eredetű hal szó. A Balaton legismertebb betelepített hala a kígyóra emlékeztető angolna, mely katadrom vándorhal. A katadrom halak sós vízben születnek, majd édesvizekbe vonulnak növekedni. Ivarérettségüket elérve visszavándorolnak a sós vízbe, ahol az ikrák lerakása után elpusztulnak.

Kellemes olvasgatást és Jó szórakozást kívánok!

Őzek nászidőszaka és az autók!

Elindult az őzek nászidőszaka, amely július második felétől augusztus közepéig tart.

Az Országos Magyar Vadászkamara honlapján olvasható közlemény szerint az üzekedési időszakban az állatok sokkal óvatlanabbak és figyelmetlenebbek, mint máskor, emellett napközben is sűrűbben mozognak.

A nász miatt nemcsak azokon a helyeken lehet a közutakon a felbukkanásukra számítani, ahol ki van helyezve a vadveszélyt jelző tábla, hanem máshol is. Különösen azokon az útszakaszokon kell óvatosabban vezetni, ahol az út mentén sűrű a bozótos, az aljnövényzet, emiatt nem lehet jól belátni. Ráadásul ahol egy őz felbukkan ebben az időszakban, ott gyaníthatóan egy másik is követni fogja.

Az Országos Magyar Vadászkamara közleménye szerint az ütközés elkerülésének a legjobb módja, ha eleve óvatosabban közlekednek az autósok, és az őzek felbukkanásakor fékezéssel, vagy vészfékezéssel élnek. A kamarai közlemény hangsúlyozza, kikerülni ne próbálják az állatot, mert azzal csak azt kockáztatják, hogy az út menti árokba hajtanak, vagy a szemből érkezők sávjába érkeznek, ami még nagyobb gondot okoz.

"A vadelütések is közúti balesetnek minősülnek, ezért bekövetkezésük esetén feltétlenül hívni kell a rendőrséget, a helyszínelés adatai nagyban segíthetik a vitás kérdések eldöntését. Emellett a terület vadászatra jogosult szervezetének képviselőjét is értesíteni kell (elérhetőségeit a rendőrség tudja).

Amennyiben egyik fél sem vétkes, a járműben okozott kárt csak teljes körű CASCO biztosítás téríti meg (az EU országainak többségében a vad és gépjármű ütközések biztosítási eseménynek minősülnek, és a biztosítást az autós köti).

Fontos megjegyezni, hogy egy vadelütésnél a vadászatra jogosult kára is tetemes lehet: egy őzbak vadászati értéke több mint egymillió forint is lehet" - olvasható a közleményben.

Az üzekedési időszakban a bakok igyekeznek minél több sutával párosodni. Egy suta mellett csak a borításig tartózkodnak, ezután másik pár után néznek. Mindig a bak keresi meg a sutát. Persze nem megy ez olyan gyorsan, hiszen a párzás többnapos, kitartó udvarlás eredménye. Megtörténtének jól látható jelei az úgynevezett „ördöggyűrűk", amiket a körbe-körbe szaladó őzpár patái taposnak az egyesülést megelőző kergetőzésben. Az üzekedés jellegzetes, jól látható jele – a nappali időszaktól függetlenül – a határban lehajtott fejjel, a földet szimatolva közlekedő, sokszor szinte kocogó őzbak, amely a szaganyagokat vizsgálva próbálja beazonosítani az arra járó ivarzó suták nyomát. Ilyenkor szinte egész nap találkozhatunk a határban őzzel.

Megjegyzem: sajnos a legtöbb gépjárműütközés is ehhez az időszakhoz köthető.

Ekkor gyakorolhatjuk vadászati módként az őzhívást, amelynek legfontosabb kellékei az őzhívó sípok. Többféle hangot utánoz a vadász, próbálkozhatunk a gida hívó hangjával, ekkor általában a gidáját féltő suta ugrik be a hangnak, amelyet többnyire követ lovagja is.

Az üzekedéskor a suták gyakran magukra hagyják a gidákat, mert a szerelemmel vannak elfoglalva, ezért a hangra általában jól reagálnak. Így a sutával lévő bakot is be tudjuk hívni, hiszen a párosodásig az nem szívesen mozdul el párja mellől. Üzekedési időszakoktól függően próbálkozhatunk a suta hívó hangjával is, erre az éppen pár után kutató, „kereső" bakok futnak be. Ezzel a módszerrel az üzekedés első szakaszában és a végén próbálkozhatunk. Ekkor még vagy már kevesebb az üzekedő suta a területen és több a „kereső" bak.

A hívás sikerét ezért a terület őzállományának ivararánya is nagyban befolyásolja. A suta panaszhangjával, „vészsirámával" – amit általában az udvarlás hevében kicsit durvábban közeledő udvarló vált ki a sutából – a közelben tartózkodó féltékeny bakot tudjuk beugratni.

A híváshoz megfelelő helyismeret szükséges, próbálkozhatunk magaslesről és a földről, akár cserkelés közben is meg-megállva. Ismerni kell őzeink nappali tartózkodási helyét, mozgási körzetét, figyelemmel kell lenni a szél irányára és megfelelő takarásról is gondoskodni kell.

Ez az időszak alkalmas az állomány feltérképezésére, a selejtezésre, sokszor addig nem látott trófeájú egyedek is szem elé kerülnek. A szakszerű elejtéshez nemcsak a sikeres hívás és a megfelelő felszerelés, lőtudás szükséges, elengedhetetlen a trófeabírálati ismeretek elsajátítása is. A fegyver helyett a fényképezőgép is jó, ha kéznél van. Egy jó fotó örök emlék lehet.

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

Műanyag művészet pályázat

A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt. kreatív pályázati felhívása Műanyag I Művészeti Műalkotás témakörben.

A pályázat részletei

A pályázat arra hívja fel a fiatalok figyelmet, hogy világunkat mára teljesen elborítja a műanyaghulladék, ami az emberiség egyik legnagyobb és legvégzetesebb,,alkotása". Ez a probléma sürgős megoldásra vár, mert a lebomlási ideje akar ezer év is lehet, és akár, amit az elő szervezettel, a természettel okoz, felbecsülhetetlen. A pályázók ezt az anyagot kreatív megoldásként a művészet szolgálatába állíthatják képzeljék el, milyen a világ hulladékok nélkül, hogy váltható ki a műanyag más anyaggal, hogyan kerülhető el a rengeteg csomagolás használata, és ezt jelenítsék meg alkotásukban, szabadon, saját asszociációjukban.

Kategóriák

• max. 2 perces videó

• fotó bármilyen eszközzel, méretben és technikával

• rajz, festmény, montázs

• képregény

• írásmű: mese, novella, vers, dalszöveg stb.

Egyéb feltételek

• a pályaműveket magyar nyelven kérjük elkészíteni

• a diákok törekedjenek a minél tökéletesebb helyesírásra,a stilisztikai, formai következetességre, az olvasó számára jól követhető tagolásra, az olvashatóságra, a szavak választékos használatára

• az írások nem tartalmazhatnak trágár,durva,vulgáris hangvételű szavakat

• az alkotók kedvük szerint illusztrálhatják műveiket,ez azonban nem játszik szerepet a művek elbirálásában

• az eredeti, egyéni látás- és gondolkodásmód, a nyelvi lelemény kiemelt figyelmet kap az elbírálás során

A zsűri tagjai

• Fábián Noémi képzőművész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem média design tanszékének tanára, a zsűri elnöke

• Orendi Éva edukációs csoportvezető FKF Nonprofit Zrt.

• Raduly Adrienn edukációs főmunkatárs, FKF Nonprofit Zrt.

A pályázás módja

• minden középiskolás diák részt vehet a pályázaton

• pályázati adatlap/nyilatkozat kitöltése, aláírása és csatolása a pályamunkához

• lakóhely tekintetében a pályázókkal szemben nincs kikötés

• a szerzői jogok értelmében bárki pályázhat saját művel szakmai képzettségtől függetlenül

• beküldés emailben, szepiro@fkf.hu, foto@fkf.hu, illetve postai úton: FKF Nonprofit Zrt., Edukációs Csoport, 1081 Budapest, Alföldi u. 7.

Beküldési határ idő: 2018. október 31.

Díjazás

• az FKF Nonprofit Zrt. a három 2018-as pályázatának (Gyermekrajz-pályázat, Szépírói pályázat és Kreatív

pályázat) anyagából albumot készít

• a nyertes díja az FKF Nonprofit Zrt. ajándékcsomagja, illetve egyéb FKF-es és Csodák Palotája-ajándékok

• a különdíjasok szintén ajándékcsomagot kapnak

Díjátadó

A pályázat eredményhirdetésére 2018 decemberében, a Mikulás Gyárban kerül sor ünnepélyes díjátadó keretében.

Figyelem! A tájékoztatás nem teljes körű, PályázatMenedzser.hu csak a pályázatok legfontosabb részleteit publikálja. A teljes kiíráshoz látogassa meg a kiíró honlapját az oldal alján található linkre kattintva!

A legfrissebb pályázatokról a Pályázati hírleveleink segítségével értesülhet.

Műanyag/Művészet/Műalkotás - Kreatív pályázat

Jelentkezési lap

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!